Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

Kovács László (1934- ) Szegeden született 1934. szeptember 16-án. Munkáscsaládból származik, édesapja MÁV mozdonyvezető. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, 1953-ban érettségizett jeles eredménnyel. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártómérnöki szakát jó eredménnyel 1958-ban végezte el. A kötelező tananyag jó és jeles rendű elsajtáítása mellett rendszeresen részt vett a tudományos diákkörök munkáiban, főképpen a hidraulikai és szabályozástechnikai témakörben. Az egyetemi tanulmányok befejezése után, 1958. május 9-én került az Esztergomi Szerszámgépgyárba. A szokásos három hónapos üzemi gyakorlat után a gyártmányszerkesztési osztályra került önálló tervezői beosztásba. Már a pályakezdés éveiben magas színvonalú, igényes, alkotó munkát végzett. Sikeresen megoldotta a másoló gyalugépek fejlesztését, eredményes munkát végzett a gyárban új termeléstechnoiógiai ágazatként jelentkező hidraulikagyártásban is. A tehetséges fiatal mérnök előtt nagy lehetőségek nyíltak meg. Ezekben az években a gyárban nagyszabású rekonstrukció kezdődött, amely jól átgondolt, tervszerű gyártmányfejlesztési munkával párosult. Kovács László következő feladata az MSU szerszámmarógép különtartozékainak tervezése volt. Ezzel az alapgép sokoldalú technológia megoldásra vált alkalmassá. Az első, igazán jelentős és sikeresen megoldott feladata az MM 320 elektrohidraulikus másoló-marógép tervezése volt. Az ennél a gépnél alkalmazott megoldások a magyar szerszámgépgyártásban is úttörőek. Lényegében ez a gép jelentette a magyar NC marógépgyártás megalapozását. A prototípus 1965-ben készült el, három hazai díj elnyerése után 1970-ben a lipcsei vásáron aranyéremmel és vásári „Nagydíj"-jal tüntették ki. A szerszámgépipar világszerte felgyorsuló fejlődése napirendre tűzte: a legkorszerűbb fejlesztési és alkalmazási elvek szerint új marógépcsaládot kell a gyárban kialakítani. 18 Esztergom ipartörténete 273