Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - V. fejezet: Esztergom ipari város (1945-1982) - Összegzés

A „ ... település a teljes társadalmi tevékenység szervezeti - táji műszaki kerete; és ez a keret jelentős részben megszabja a tevékenységek körét és formáit is. Életkörülményeink, a magyar társadalomban elfoglalt helyünk nemcsak iskolázottságunktól, foglalkozásunktól, jövedelmünktől, életkorunktól függ, hanem lakóhelyünktől, az életterünket megszabó településkörnyezettől is."''

7 Annak ellenére, hogy Esztergom életét új szellem hatja át, s hogy lépten-nyomon az újjal találkozunk, mégis, a város külső képe sokhelyütt nem tükrözi azt a fejlődést, amelyről az előzőekben szóltunk. Az egyes üzletek már kifogásolt belső és külső képe mellett nem keltenek jó benyomást a gondozatlan, elhanyagolt parkok, egyes elhanyagolt magán-, tanácsi és intézményi épületek, télen a hótól le nem takarított, balesetveszélyes utcai részek, a gidres-gödrös utak, gyalogjárók, az új építkezések környékén a rendetlenség, szemétkupacok stb., stb. A város számos polgára (ősesztergomiak és betelepültek, öregek és fiatalok) nem érzi sajátjának Esztergomot. (Sokan tán még történelmét sem ismerik, és nincsenek tisztában műemlékei, műkincsei felbecsülhetetlen értékével.) Az emberek egy részéből hiányzik az egészséges lokálpatriotizmus. Gyakran egyes állami intézmények, vállalatok, szövetkezeti és egyéb szervek vezetői sem támogatják a sok problémával küzdő és nagy erőfeszítéseket tevő városi vezetést a város fejlesztésében, a városkép szebbé tételében, az egészséges lokálpatriotizmusra nevelésben. Pedig jobb szervezéssel és közös, határozottabb összefogással gazdasági jelenéhez és történelmi múltjához méltó szép és kellemes várossá lehetne varázsolni Esztergomot - nagyobb befektetések nélkül is — néhány esztendő alatt. • • • összegezve Esztergom város felszabadulás utáni immár négy évtizedes történetét, joggal mondhatjuk, hogy fejlődésében a felszabadulás jelentette a döntő, a meghatározó változást: mintegy két évszázados tespedtségéből felrázta, gazdasági elmaradottságából kiemelte. A mai Esztergom az ország egyik jelentős gép- és műszeripari bázisa. Ugyanakkor szép fekvésénél, művészeti és történelmi emlékeinél fogva jelentős idegenforgalmi hely. Iskolaváros funkciója erősödött, és jórészben alkalmazkodott gazdasági szerkezetéhez. Az országos településhálózat fejlesztéséről szóló 1007/1971. (III. 16.) sz. kormányhatározat és az ezt módosító 1018/1981. (VI. 19.) sz. kormányhatározat értelmében kiemelt középfokú központ, s Doroggal - mint társközponttal - együtt a Dömöstől a dorogi szénmedencén át Süttőig bezárólag húzódó hatalmas ipari és mezőgazdasági régió közigazgatási, kulturális és egészségügyi fejlődésének irányítója. Visszanyerte presztízsét, reális rangot vívott ki szűkebb, tágabb és legtágabb környezetében, sőt nevét - ipari termékei, műkincsei és kulturális 248