Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - V. fejezet: Esztergom ipari város (1945-1982) - A város infrastruktúrájának fejlődése (1945-1982)

tóföldek) kisajátításával és alapközművesítésével lehetett építkezni. A Vasas utcai munkásházakat és a hatalmas Aranyhegyi lakótelepet követték Szentgyörgymezőn a KISZ-lakótelep, a déli városrészben a Városmajori, a Ságvári utcai, majd a Budai Nagy Antal utcai, az északi városrészben a Béke téri és a Bánomi dűlői lakótelepek. A földszintes (de újabban már 2-3 szintes) családi házak és a vállalati munkásházak (egy részük társasház) a dombok aljára, oldalára telepedtek, pl. a MIM-lakótelep a Petőfi utcában, továbbá a Temető úton, a Dobogókői út mentén, a Kucklander-hegy oldalában, a Bánomi dűlőben, a Szentjános-kúti területen stb. A hetvenes évtized elején kezdődött és befejezéséhez közeledik a városközpont építése, ahol jelentős szanálásokra került sor. Hasonlóképpen a most épülő Körösi L. utcai lakótelepen is. (A város további terjeszkedését az alapközművesítési költségek megdrágítják, így a lakásépítkezés iránya a régi (belső) városrészek rehabilitációjára alapozódik.) A nagy lakótelepek új városmagokat képeznek, ahol megépültek vagy folyamatosan épülnek (sokszor nagy késésekkel) a lakótelepet kiszolgáló középületek (szociális, kulturális és egészségügyi objektumok) és szolgáltató egységek (kereskedelmi, vendéglátó stb.), továbbá parkok, játszóterek stb. A felszabadulás óta több jelentős középülettel is gyarapodott városunk (ilyenek pl. a Babits Mihály Városi Könyvtár, a Technika Háza, a Szakmunkásképző Intézet, a szakközépiskolai műhely, a Somogyi Béla úti-, a szigeti és a Bánomi-dűlői általános iskolák, a Rendőrkapitányság, a Sportcsarnok stb.). A SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA EGYÉB TERÜLETEIRŐL A felszabadulás utáni Esztergom életének első 2-3 évében a magán kiskereskedelem játszotta a főszerepet. Mellettük megtaláljuk az azelőtt is létező és kereskedelmi tevékenységet is folytotó szövetkezeteket. A szocialista szektor 1948-ban jelent meg az esztergomi kereskedelemben, amikor megalakult az Esztergomi Földműves Szövetkezet. Az állami kiskereskedelem 1949-ben nyitotta meg első 16 népboltját. (A Komárom-Esztergom megyei Népbolt NV-ból 1950-ben vált ki a Dorog és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat.) Napjainkban a szövetkezeti kiskereskedelmet az Esztergom és Vidéke ÁFÉSZ, az államit az (1972-ben a dorogi Élelmiszer Kiskereskedelmi V. és az esztergomi Iparcikk Kiskereskedelmi V. egyesüléséből létrejött) UNIKER képviseli. A vendéglátó helyek többségét a (1972-ben alakult) Komárom megyei Kristály Vendéglátó Vállalat tartja fenn. Természetesen - kisebb mértékben — jelen vannak a város kereskedelmében más állami, szövetkezeti, termelőszövetkezeti és vendéglátó vállalatok egységei is. 242