Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - Dr. Gyarmati Lajos: Esztergom iparának története

MÁSODIK RÉSZ ESZTERGOM IPARÁNAK TÖRTÉNETE Esztergom műemlékeiről és műkincseiről - mór a felszabadulás óta is - számos könyv, album, tanulmány és cikk jelent meg, de gazdasági-társadalmi fejlődésének kérdéseivel csak kevesen foglalkoztak. Ezek közül a legrészletesebb — s egyben az első marxista-leninista szemléletű munka dr. Lettrich Edit: Esztergom a dorogi iparvidék városa c. könyve. Amikor e tanulmány megírására vállalkoztam, azért tettem, hogy e nagymúltú város társadalmi-gazdasági fejlődését bemutassam az érdeklődőknek — elsősorban Esztergom felnőtt és felnövő polgárainak. Közülük is sokaknak a tudatában csak úgy él ez a város, mint a műemlékek és műkincsek gazdag tárháza, s mint a magyar katolikus egyház központja. A turisták százezrei is elsősorban ezért keresik fel. Pedig Esztergom ma már „több ennél": a magyarországi szerszámgép- és műszeripar egyik fontos bázisa is. Erről még a jól kiképzett helyi idegenvezetők is megfeledkeznek. Nem is csoda, mert a városunkról legfrissebben megjelent útikönyv (Panoráma sorozat, 1981) csak néhány általános megjegyzést tesz Esztergom gazdasági fejlődéséről. Ahhoz, hogy reális képet alkothassunk Esztergom felszabadulás utáni társadalmi-gazdasági s benne ipari fejlődéséről, vizsgálódásunkat várossá alakulásának első évszadaiban kell kezdenünk. Át kell tekintenünk, és — ha röviden is — értékelnünk kell az ezer esztendős jussot. Csak így érthetjük meg városunk első, botladozó lépéseit a szocializmus útján, s csak így kaphatunk magyarázatot néhány ma is létező, de a múltban gyökerező problémájára. Városunk felszabadulás előtti társadalmi-gazdasági fejlődéséről értékes részanyagokat tartalmaz Bél Mátyás: Notitiae Hungáriáé novae historico-geographicae c. műve, továbbá a Heliser-hagyaték, és Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából (1684—1714) c. munkája. Felszínesen, Inkább csak érintőleg foglalkozik gazdasági kérdésekkel a dr. Borovszky Samu által szerkesztett monográfia és Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene c. munkája. Esztergom múltjának megismeréséhez viszont igen értékes adalékokkal szolgálnak ma élő helytörténészeink kutatási eredményei. A tanulmányom első fejezetének megírásakor a felsorolt forrásokra támaszkodtam, kiegészítve azokat — különösen a kapitalizmus korszakára vonatkozó — saját kutatásaimmal. Tanulmányom további fejezeteihez nagy segítséget adott a gyáraktól kapott tény- és statisztikai anyag. Felhasználtam továbbá az 1980-ban írt egyetemi doktori dolgozatomat (Esztergom gazdasági-társadalmi fejlődése a felszabadulástól napjainkig; 1945-1975). <Mivel ebben a tanulmányban csak városunk iparának fejlődésével foglalkozhatunk, az Olvasó szíves figyelmébe ajánlom az ,,Esztergom 1945—1975" (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből) című kötetet, amelyben helyi szerzők értékes és sokhelyütt részletes adalékokkal szolgálnak ezen időszak társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életének történetéhez.) Tanulmányomban — a rendelkezésre álló keretek között — csak arra vállalkoztam, hogy forrásértékű történeti leltárt készítsek városunk iparának (elsősorban az elmúlt immár 40 esztendős) fejlődéséről. Természetesen egy vállalat, gyár élete sokkal bonyolultabb, semmint hogy kitérhettem volna a részletekre is. (Mindegyik ipari termelőegységünk története annyira érdekes és sajátos, hogy érdemes lenne külön is megírni részletes monográfiájukat.) Ugyanakkor megpróbálkoztam írott emléket is állítani annak az eredményekkel és kudarcokkal teli alkotó munkának, amelyet ezrek végeztek és végeznek Esztergom iparában. Ennek a hősies munkának a bemutatására, s a kívülálló szemével mért értékelésére csak a számadatok, statisztikai táblák száraz nyelve áll rendelkezésre.* Az Olvasó számára tán unalmasnak is tűnő számadatok mögött a mindennapi élet lüktet, emberi (egyéni, családi, közösségi) sorsok formálódtak és formálódnak. Nemcsak új gyárépületek, csarnokok, irodaházak, műhelyek és szerte az egész világon ismert termékek hirdetői a táblázatok, hanem az itt „születő" újtípusú emberé, és a megfiatalodó, újarcú Esztergomé is. Persze ez a kép is csak kontúrjaiban felvázolt lehetett, csak a fő tendenciákat szemléltetheti. Részletesebb kimunkálásához (különösen az utolsó 5—10 esztendő értékeléséhez) „hosszabb távú rálátás" kell. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik adatok szolgáltatásával, szakmai tanácsokkal segítettek tanulmányom megírásában. •Tájékoztatásul: a táblázatok római számos sorszámozását minden fejezetben a l-gyel kezdem. DR. GYARMATI LAJOS: 15