Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

ELSŐ RÉSZ - Rabi Béla: Bevezető

BEVEZETŐ Magyarországon, ha valaki Esztergom nevét hallja, akarva-akaratlanul azzal a szóval párosítja: történelem. Erről a fogalomról viszont rég­múlt századok, félhomályos, boltíves termekben trónoló uralkodók, a fáklyák imbolygó fénye mellett kódexet másoló barátok jutnak az eszünkbe; lódobogás, fegyvercsörgés, véres csaták, tűzvészek és várost­romok. Kevesen gondolnak arra, hogy az elmúlt négy évtized is történelmi időszak volt, pedig mi sem bizonyítja ezt jobban, mint éppen Esztergom története. Kortársaink, akik végigélték, végigdolgozták, végigharcolták ezeket az éveket, ritkán gondoltak arra, hogy történelmi éveket élnek, történelmet csinálnak. Nem értek rá. Csak egy-egy évforduló, ünnep alkalmából visszatekintve döbbennek meg, mi minden történt körülöttük; évszáza­dok alatt nem fejlődött annyit az ország, nem fordult akkorát népünk sorsa, mint ez alatt az időszak alatt. Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója előtt számbavéve eredmé­nyeinket, nyugodtan elmondhatjuk, történelmi változásokat hozott ez a négy évtized, talán a legjelentősebb történelmi változást az államala­pítás óta. Bármerre nézünk, bármerre tekintünk: szocialista építőmun­kánk eredményei önmagukért beszélnek. Ezek tették lehetővé, hogy gazdaságunk a jelen nehéz körülményei között is talpon tudjon ma­radni, ezek biztosítják a további fejlődés alapjait. Hatalmas változáson ment keresztül a magyar ipar is. A háborús károk helyreállítása után megindult fejlődés eredményeként a nép­gazdaság vezető ágává vált; termelése - 1950 óta - kilencszerese, a nemzeti jövedelem előállításában elfoglalt aránya harminc százalék­ról mintegy negyvenöt százalékra emelkedett. Napjainkban közel más­fél millió ember, a hajdani létszám két és félszerese dolgozik az ipar­ban; ez a létszám teszi ki az aktív keresők csaknem egyharmadát. Az ipar kiemelkedően fontos szerepet játszik a lakossági ellátásban és a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyá­nak fenntartásában. Az iparosítás eredményeként létrejött anyagi­műszaki bázis, szellemi érték és szakmai tudás a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. A szocialista ipar gyors fejlődése előrelendítő motorja volt a gazdasági változásokkal párhuzamosan kibontakozó, gyökeres társadalmi átala­kulásnak is. Üj iparvárosok születtek, régi városok támadtak fel tetsz­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom