Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

8-án Esztergomban a MOVE égisze alatt létrehozták a MOVE Esztergomi Sport Egyesületet (MESE). (3) Az alakuló közgyűlésen az alapszabályokat módosítás nélkül elfogadták. Mindez az uralkodó körök nyomására történt, amit nem is titkoltak. Az alakuló jegyzőkönyv mellékletében a tisztikar és a választmány névsora után ez a megjegyzés áll: „A MOVE Országos Elnökségének felhívása az esztergomi főosztály sportszakosztálya sportegyesületté alakult át, f. év augusztus 8-án tartott alakuló közgyűlésén. Az egyesületnek külön alapszabályai vannak, amelyekben a főosztállyal szembeni viszony is kifejezésre jut, amennyiben az egyesület a főosztály elnöki tanácsának ellenőrzése alatt áll. Egyebekben az egyesület széleskörű autonómiát élvez/' (4) Az egyesületen belül nyolc szakosztály működött, nevezetesen: rendgyakorlatok'és céllövészet, atlétika, labdarúgás, tenisz, torna, úszás, téli sportok és fotó. Minden szakosztálynak választott vezetője volt. A nyolc kezdő szakosztály mellett a megalakulás után két hónappal, 1920. szeptember 30-ával meg egy szakosztályt beindítottak: a birkózókét. (5) 1920-tól tovább folytatta tevékenységét a Magyar Túrista Egyesület Esztergomi Osztálya. Rendszeres túrákat és összejöveteleket rendeztek a környék dombos, vadregényes területein (Ákospalota, Gette-Augusztaakna, stb.). A sakkozás egyesületi formában Esztergomban először 1923-ban jelentkezik. Dr. Mike Lajos káptalani főügyész elnökletével alakult meg az Esztergomi Sakkor. Összejöveteleiket a Központi Kávéházban tartottáK 1924. július 21-én került sor első rendes közgyűlésükre, melven elnökké dr. Mike Lajos főügyészt, alelnökké Büchler Mór MÁV-főmérnököt választották. (6) A sakkélet fellendítésére rendszeres házi versenyeket rendeztek a Kávéházban, neves sakkmestereket (pl. Jakab, Havasi) hívtak meg szimultán mérkőzésekre. Az Országos Sakkszövetség nevében Havasi mester köszöntötte az esztergomi sakkozókat (7). ] 924 novemberében egy új sportegyesület tartotta alakuló közgyűlését a Három Szerecsen vendéglő különtermében: az Esztergomi Munkás Testedző Egyesület (EMTE). Céljaként a sport mellett az esztergomi társadalmi élet kulturális fejlesztését és társas kirándulások rendezését jelölte meg. Az egyesület színe — mint a városé — : piros-kék volt. Az alapszabályokat 28 pontban foglalták össze. (8) Az egyesület tagja lehetett minden feddhetetlen életű magyar állampolgár, akit két alapító, vagy tiszteletbeli tag ajánlott. A felvételről a választmány titkos szavazással döntött. Az egyesület vagyonát és jövedelmét az alapítványi tőkék, a taPok beiratási díjai (20 000 korona tagonként) és adományok képezték. A tagok az egylet által nyújtott minden előnyt és jogot élvezhették. Az alapszabály rögzítette: közgyűlés minden év első negyedében tartandó. Rendkívüli kögyűlést csak abban az esetben hívtak össze, ha azt legalább 20 tag írásban kérte. Az egyesületi ügyeket a választmány intézte, mely egy díszelnökből, három társelnökből, egy alelnökből, egy tit270