Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Műhelyből — emlékhely". Babits és esztergomi házának válságos évei, 1933—1901.

77. Kósa János: i. m. (68) 78. Török Sophie: Utószó és jegyzetek. = Babi's Mihály összes Művei. 1. köt. Bp. 1945. 1128. p. = T. S. Babitsról. (23) 202. p. 79. Kósa János: i. m. (68) 80. Mosonyi Klára: „Csak rövid tanyául, mint a fecskefészek..." Látogatás Babits Mihály esztergomi villájában. = Színház, 1946. 2. sz. 81. Babits aligha változtatott tudatosan Arany verssorain. Valószínűbb, hogy a felírásra szánt idézetet emlékezetből adta meg a „kivitelezőnek", Einczinger Ferencnek. Így a nyaraló külső falán máig a következő két sor olvasható: „Nem úgy épült, [ hogy századokig álljon, / Csak múló tanyául, mint a fecskefészek." — Mosonyi Klára ezzel a szöveggel szemben az eredeti Arany-vershez nyúl viszsza: „Nem is úgy készült, hogy századokig álljon, / Csak rövid tanyául, mint a fecskefészek." 82. Mosonyi Klára: i. m. (80) 83. A Politika 1947—1949 közö't jelent meg; főszerkesztője Katona Jenő, — jelentős esztergomi kapcsolatokkal, aki majd az 1971-ben kiadott kis emlékfüzet szerzője lesz (76). A szerkesztő bizottság egyik tagja, Ortutay Gyula — 1961-ben a Babits-emlékház felavatásának ünnepi szónoka. 84. Simándi Béla: A két Babits-ház. = Politika, 1949. május 21. 8. p. 85. Nagy Endre: Babits Mihály freskói. = Színházi Élet, 1936. júl. 26. — aug. 1. = Babits és Esztergom. (2) 111. p. 87. Mentsük meg Babits Mihály villáját! = Szabad Esztergom, 1946. nov. 10. 2. p. 88. A lakó válaszlevelét a Sz. E. szerkesztőjének, Muzslai Zsitva Jánosnak özvegye ajándékozta a Babits Mihály Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményének. 89. Csukly László: Babits Mihály és Esztergom. Tatabánya, 1980. (Honismereti kiskönyvtár.) 63. p. 90. K. Megyei Levéltár: az ira'.okat két csomag tartalmazza, a 6842/1949. pm. sz. és a 7864,1949. pm. sz. 91. K. Megyei Levéltár: Esztergomi Városi Tanács V. B. Ig. O. iratai, 4220/1959. 92. Simándi Béla: i. m. (84) 93. Zolnay László 1983. április 11-én kelt magánlevele, amelyet szíves engedélyével — „belátásom szerint" — használok fel munkámban. 94. Sánta Gábor (= Zolnay László): Az esztergom-előhegyi Babits-házért. = Irodalmi Újság, 1954. okt. 9. 4. p. — Az .álnév használatáról magánlevele (93) így tájékoztat: „...a Sánta Gábor írói álnevet (egyik dédnagybácsim nevét) — én viseltem; tehát — noha az 1954-es cikkem ma már nincs meg nekem; azt én írtam, tgy hát állom is." 95. Idézi Kardos Pál: Babits Mihály. Bp. 1972. 541. p. 96. Fedor Ágnes: Halott költő haldokló kertje. = Nők Lapja, 1956. 31. sz. 97. Zolnay László: Mentsük meg a pusztulástól Babits Mihály esztergomi hazát! = Dolgozók Lapja, 1955. febr. 23. 5. p. 98. Dévényi Iván: Helyreállítják az esztergomi Babits-házat. = Dolgozók Lapja, 1960. nov. 30. 6. p. — Babits a ház és a telek fele részét Ildikóra hagyta, így T. S. végakaratának érvényesítéséhez az állam csak akkor kezdhetett hozzá, miután Ildikó 1956 végén disszidált. 99. Zolnay László: Babits Mihály esztergom-előhegyi nyaralójáról. = Esztergom Évlapjai, 1960. 181—184. p. 71