Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Műhelyből — emlékhely". Babits és esztergomi házának válságos évei, 1933—1901.

évben neveztek ki a fővárosba áthelyezett Zolnay László utódjául) kéri a tanács végrehajtó bizottságát: járuljon hozzá, hogy a Babits-ház őrzé­sére 360 Ft fél-teremőr fizetéssel biztosított állásban „Nemesszegi Gyula nyugdíjast (Babits M. u. 15. sz. alatti lakos)" alkalmazzák. Gyors „káder­jellemzést" is ad róla, mely szerint nyugdíjazásáig, 1952-ig a Járásbíróság irodai alkalmazottja volt; a felszabadulás után a Nemzeti Bizottság, az Igazoló Bizottság, a Népbíróság jegyzőjeként is működött. Alkalmazását hiagy Zoltán egyelőre „átmeneti időre", a felújítás idejére ajánlja, — beszámolva arról is, hogy ennek előkészítése folyamatban van, s „várha­tóan 1961 tavaszára befejeződik." (134). 1961 tavaszutóján — május 20-án — kelt levelében már azt jelentheti a vb-nek, hogy valóban: „A Babits-ház emlékmúzeummá való műemléki felújítása" javarészében befejeződött. Az eddig felmerült költségeket — 190 000 Ft-ot — a Művelődésügyi Minisztérium fedezte; ám „az épület egykori verandájának felépítéséhez, az autogramfal előtti zárt folyosó lé­tesítéséhez, s a freskók és feliratok, valamint egyéb iparművészeti rész­letek restaurálásához még mintegy 50 000 Ft fedezet szükséges. Erre vo­natkozólag még nem történt meg a Művelődésügyi Minisztérium dönté­se." A vb-től a méltó környezet kialakításának — felvezető út és kerítés építésének, a kert rendezésének — költségfedezetét kéri; a megnyitás lehetséges napját augusztus elejére tűzi ki. (135. — Kiemelés tőlem: N. T.) A nyár folyamán a hiányzó 50 000 Ft is előkerül. (Csukly László is össze­sen 240 000 Ft-os felújítási költségről ad szamot. — 136). Restaurálják a külső és belső freskókat, feliratokat, ornamentikát (az „egyéb iparművészeti részleteket"); az autogramfal előtti üvegezett folyo­sóra — Einczinger 1941-es javaslatának fejlettebb változatára — azon­ban, úgy látszik, már nem futja központi támogatásból. (A helyi források — egyelőre — elapadtak: a végleges kerítés csak 1964-re készül el; a feljáró útnak — a Babits Mihály u. felső szakaszá­nak — kiépítése pedig máig odázódik.) 1961 nyarától az országos sajtó már bizonyosságként közöl híreket a helyreállításról és a közeljövőben várható megnyitásról. A Magyar Nem­zet például július 23-án így: „ . . . A ház tornácán levő falon a szakembe­rek 300 autogramot a kor szinte valamennyi szellemi nagyságának kéz­jegyét találták meg, s ezeket az autogramokat különleges eljárással ma­radandóvá teszik az utókor számára. A Babits-múzeumot a költő halálá­nak 20. évfordulóján nyitják meg." (137). A megyei Dolgozók Lapjában augusztus 2-án erről az évfordulóról ismét Dévényi Iván emlékezik meg, s cikke végén bejelenti az emlékmúzeum megnyitását „a következő napokban". (138). Természetes, hogy — egy hét elteltével, augusztus 9-én — a megnyitás ünnepi aktusáról is ő számol be. Szemlét tart az előhegyi vasárnap déle­lőtt — augusztus 6. — vendégei fölött, akiknek soraiban ott van „irodal­mi életünk sok neves képviselője, közöttük Trencsényi Waldapfel Imre, Gellért Oszkár és Veres Péter, Kollányi Ágoston, Bóka László, Móricz Virág, Komjáthy Aladár, Keresztury Dezső, Boldizsár Iván, Pilinszky 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom