Esztergom Évlapjai 1983

Sonkoly István—Várady Eszter—Nagyfalusi Tibor: A „katonaköltő" versei — dalokban

Zenei repertórium Megjegyzések: Fenti tanulmányának függelékeként szerzőnk egy — saját gyűjtésen alapuló — jegyzéket juttatott el hozzánk, amelynek azonban még kidolgozatlan volt a szerkezete, a címleírásokból pedig sok — különösen a kiadásra vonatkozó — adat hiányzott. A szerkesztői ellenőrzés során az is kiderült, hogy a jegyzékben olyan verscímek (veiskezdetek) is szerepelnek, amelyeket még ún. „nem-hiteles" Balassi-versként sem lehet azonosítani. Szerkesztőbizottságunk a szükséges javítások, kiegészítések elvégzésére — levél útján — természetesen a szerzőt kérte fel. Válaszul — sajnos — csak Sonkoly István halálhíre érkezett meg Debrecenből.* Mivel e munkájának megjelenését évkönyvünkben — a kegyeleti gesztuson túl is — fontosnak ítéltük, megbíztuk a Babits Mihály Városi Könyvtárat, hogy szerkessze meg a repertóriumot, és — amennyire ez a szerző közreműködése nélkül lehetséges — téves adatait javítsa ki, a hiányokat pedig pótolja. E munkákat Várady Eszter és Nagyfalusi Tibor könyvtárosok végazték el. Útmutató a repertórium használatához A — nyilván így sem teljes — repertórium két részből áll: A) Megzenésített, illetve 16—17. századi dallamokra alkalmazott Balassi-versek. B) A költő személyével, életével kapcsolatos zeneművek. Mindkét rész tételsora betűrendes. Az A) — részben a tételszámozott besorolás alapjául a versek kezdősorát (verskezdetét) választottuk, minthogy ez biztosítja a legegyszerűbben és leginkább egyértelműen a Balassi-művek (és általában a régi irodalom) szövegeinek visszakeresését, azonosítását. A Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak c. vers részeit (versszakait) — kezdősoraik betűrendjében — külön-külön soroltuk be, ugyanis a török „bejt" szó értelme: kétsoros vers, s ezeketa feldolgozó zeneszerzők is külön versekként kezelték (lásd pl. Farkas Ferenc: Kilenc vers Júliához stb.). Ehhez hasonlóan analitikus felvételt láttunk indokoltnak Sugár Rezső Balassi-énekek gyűjtőcímen ismert, nyolc vegyeskari darabot tartalmazó művével kapcsolatban. Ezek legtöbbjének szövegéül ugyanis a zeneszerző nem teljes Balassi-verseket használ fel; három vegyeskarban pedig nem is a költemények első versszakát választja. Ez utóbbi zeneművek szövegkezdeteit tehát szintén a tételszámozott rendszavak sorába iktattuk (zárójelben utalva a megfelelő Balassi-vers első strófájának kezdetére). A Balassi-versek címei közül egyébként csak azokat soroltuk be — tételszámok nélkül — amelyek közhasználatúnak tekinthetők. Ezek mindegyikéről utalunk a megfelelő verskezdetek tételszámára. A Valahány török bejt... címnél a tételszámokat a kilenc vers (versszak) eredeti sorrendjébe állítottuk. A Sonkoly István által felvett versek revíziója a három legteljesebb Balassi-kiadás alapján történt: — Balassa Bálint minden munkái. Szerk.: Dézsi Lajos. I.—II. köt. Génius K. 1923. — Balassi Bálint összes művei. Szerk.: Eckhardt Sándor. I. köt. Akadémiai K. 1951. — Balassi Bálint és a 16. század költői. Szerk.: Varjas Béla I. köt. Szépirodalmi K. 1979. •Sonkoly István (1907—1982) — a Zeneművészeti Főiskolán Hubsy-tanitványként végzett hegedűművész, zenepedagógus és zenei szakíró-pályájának esztergomi vonatkozása is van: 1930—32 között a Városi Zeneiskola hegedűtanára volt. Ebben az időben még sokat hangversenyezett. „Külföldi sikereiről" ad hírt az Esztergom c. helyi lap 1931. február 27-1 száma, a következőképpen: „Sonkoly István hegedűművész, az Esztergom-városi Zeneiskola oki. hegedűtanára milánói, zágrábi és berlini nagysikerű fellépései után az elmúlt hét folyamán a bázeli stúdióban tartott magyar estet, amely alkalommal — mint többi külföldi fellépései alkalmával is — Hubay, Bartók, Kodály és Weiner művei szerepeltek a műsorán, örvendünk, hogy zeneiskolánk vezetőségének ily kiváló, elismert művész-tanár munkásságát sikerült biztosítania." 489