Esztergom Évlapjai 1983
Sonkoly István—Várady Eszter—Nagyfalusi Tibor: A „katonaköltő" versei — dalokban
SONK OL Y ISTVÁN: | A „KATONAKÖLTŐ" VERSEI — DALOKBAN Az egy híján tíz nyelven értő Balassi Bálint verseit a legkülönbözőbb dallam-emlékek sugallták. Olasz, török, horvát, lengyel, szlovák s magyar népi dallamok nyomán fakadt költészete kinő a reneszánszból, de még nem barokk gyökerű. Igaz, hogy Balassi vonzódott a bonyolult költői képekhez és a különlegesen érzéki hatásokhoz, ami a manierista stílusnak is jellegzetes vonása, — ám: „A manierista stíluselemekhez el lehet jutni a belső fejlődés útján is, miként azt Balassi kései versciklusa, a Célia-dalok példázza". 1 Klaniczay szerint 2 a betűrímhez való vonzalmával nem állt egyedül: — ősi alapja van ennek a finnugor népek költészetében, — mégis feltűnően jellemző rá. Kétségtelen, hogy a gyakori alliteráció csak fokozza versei mély zeneiségét. „A vers benső zeneiségének az igénye ... ölt testet a modernebb rimvariációkra emlékeztető alliteráció-füzérek kialakításában. . . Változatos alliterációi arról vallanak, hogy költészete stilisztikai, benső egységének a megvalósítására is törekedett, s e szándék valóra váltásában szerepet kapott a hangakusztikai lehetőségek felismerése és alkalmazása." 3 Ez jellemzi a Kodály megzenésítette Siralmas nékem kezdetű elégiát is, hol eleinte az m, majd végén a — Balassira oly jellemző — sziszegő, zöngetlen sz mássalhangzó betűrím-láncolata fokozza fel a sorok lappangó zeneiségét. A hontalanság keserűségét aligha lehet szívhezszólóbban kifejezni, mint ezekben a verssorokban. Feltűnő Kodály zenéjében az é centrális hang domináló szerepe, majd a kromatikában láncszerűen kapcsolódó kvintszext-akkord sorozat. Az alapdallam kétszer is visszaverődik a gagliarda ritmusú vers tartalmi követelményeinek megfelelő helyeken. Szinte érthetetlen, hogy az Esztergomnál hősi halált halt költő melodikus versei három évszázadon át elkerülték zeneszerzőink figyelmét, leszámítva néhány jelentéktelen kísérletet. Nem túlozzuk el a valóságot, ha kimondjuk: elsőnek Kodály adott mintát a helyes megzenésítésre. Régebbi zeneszerzőink közönye azzal sem magyarázható, hogy el kellett volna riadniuk a feladat nehézségétől, amit nem eléggé képzett komponisták számára az időmértékesség jelent: Balassi ugyanis egyetlen művet sem írt. ebben a vers-idomban. Megemlítésre méltó, bár nem kifogástalan megoldású Farkas Ödön operája. Farkas, mint a kolozsvári zenei élet néhai vezetője, agilis szervezője jelentős érdemeket szerzett a múlt század utolsó két évtizedének s a századfordulónak zenekulturális fejlődésében, valamint a zenepedagógia kifejlesztésében. Semmit sem von le Balassa Bálint című operájának értékéből, hogy négy előadás után lekerült az operaház játékrendjéről, ahol 1896. január 16-án mutatták be. A mű kritikai fogadtatása nem volt egységes. Trdős szerint egyhangú, sablonszerű, Tóth Kálmán Dobó Katicája484
