Esztergom Évlapjai 1983

L. Kecskés András: „Gond nélkül vígan énekelek..." (Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai)

Az Palkó nótájára Eredetét a német egyházi énekek között kell keresni. Dallama a Cántus Catholiciben (1651) és a Kájoni-féle Cantionale Catholicumban (1676) megtalálható. Papp Géza szerint „A szokatlan strófaszerkezetre való tekintettel joggal feltehető, hogy ez a dallam egyike Balassi ama hét versének, melyet 'az Palkó Notajara' írt." (KOTTA I.) Az Gianeta Padovana nótájára című reneszánsz udvari tánc a közelmúltban került elő Giorgio Mainerio 1578-ban kiadott „II primo Libro de Balli" c. táncgyűjteményéből. Egy lantváltozatról is tudomásunk van. A műre Virágh László figyelt fel először, s noha már három tanulmánya is megjelent erről a témáról, a dallam-szövegegyeztetés problémáját nem sikerült meggyőzően megoldania. E sorok írója a Dunakanyar c. folyóirat, 1980 4. számában megoldást keresett a felvetett problémára a Kritikai megjegyzések Balassi „A Gianeta Padovana nótájára" nóta jelzéséhez c. munkában. (KOTTA II.) Arra az oláh nótára, az mint az eltévedt juhokat siratja volt az oláh leány Egy ma is élő, szerteágazó dallambokrú román népdal, melynek számos magyarországi változata ismert (Pesovár Ferenc). A konkrét dallamot nem lehet maradéktalanul rekonstruálni, csak megközelíteni. A népdalbokor dallamanyagát összehasonlítva énekeskönyveink (Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz Énekek, Arany János: Népdalok, stb.) szomorú, gyászos hangulatú verseinek dallamával egy erdélyi „keserveséhez jutunk. Az izgalmas dallam-nyomozás eredményeképpen egy széki ..Kecsketáncot'' tartunk Balassa szóban forgó nótajelzéséhez legközelebb eső dallamnak. Az erről szóló tanulmány megtalálható a Dunakanyar c. folyóiratban (1980. 3. sz. L. Kecskés András: Balassi Bálint és az oláh pásztorleány keserves éneke.) (KOTTA III.) Ad notam: Minden állat dicsér Üristen tégedet etc. Számos nyomtatványunk őrzi a dallamot. Az összefüggésekre Csomasz Tóth Kálmán hívta fel figyelmünket A XVI. század magyar dallamai című munkájában. (619. 1.) A dallamot többek között Kájoni János Cantionale Catholicumában (1676) is megtaláljuk. Balassa verséhez most a dallam legelső megjelenési formáját adjuk közre, mely nem más, mint a Hofgreff-énekeskönyvből (1553) Székely Balázs históriás énekének 1546-tól származó dallama. Valószínű, hogy költőnk erre gondolt, midőn három énekét ezzel a nótajelzéssel látta el. Álljon itt a dallam a Búcsúja hazájától (Valedicit Patriae) c. költeményének első versszakával. (KOTTA IV.) Egy lengyel ének igéről igére és ugyanazon nótára Blohoslaw nas Az ének eredeti kottájára Waldapfel József talált rá és közölte már 1941-ben. Balassa egy lengyel költő, Iubelczyk Jakab zsoltár parafrázisát fordította magyarra. (KOTTA V.) O kleines Kind nótajelzésű költeménye alighanem azon három „énekecske" közül való, amit Balassa 471