Esztergom Évlapjai 1983

L. Kecskés András: „Gond nélkül vígan énekelek..." (Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai)

illik bele abba a képbe, amit a történelmi tények alakítottak ki bennünk. Köztudott, hogy Baranyában is — kihasználva a török hatóságoknak a keresztény vallások belső ügyei iránti közömbösségét — jelentős unitárius központ jött létre. Bogáti Fazakas — ismerve zaklatott életét — a zsoltárait életének bármely szakaszában írhatta, ezért a zsoltár 1582 körüli keletkezési dátumát meg kell kérdőjeleznünk.

8 Bogáti Fazakas már ismeri a széphistóriát, legalább is a kezdő sor nótajelzetül vétele erről tanúskodik, s ezért nem meglepő, hogy az Aspasia asszony dolga című műve után 1587-ben Az Lucrelia nótájára utalassal találkozunk. Balassi után egy évtizeddel ez a legelső utalás a Lucretia énekére, de ez feltehetően nem Balassi Lucretiája. Ne felejtsük el, hogy a széphistória ezidőtájt, 1587-ben jelenik meg nyomtatásban. 1588-ban egy ismeretlen szerző Apollonius históriáját ugyancsak a Lucretia nótajának szerkezetére szabja. A Lucretia nótajelzetű énekek sorát követi még 1590-ben Illyefalvi István Jephtája. Az 1592-es kolozsvári széphistória utolsó versszakában — az 1504. és az 1506. sorban — pontosan meghatározza keletkezésének idejét és helyét. „Mikoron írnának másfélezer után hetvenhét esztendőben, ... Bodrog vize mellett, Patak városában az Ur gombos kertében." A vers eredetének meghatározása szempontjából ez oly lényeges utolsó versszak, s ebben az 1504. és 1506. sorok azonban az 1592 előtt kiadott egyik széphistória végén sem találhatók. Szilády Áron 1879-ben kimondta: „A szerzőtől származott-e a befejező strófa, vagy az 1592-dik évi kiadás rendezője egészítette ki vele a fordítást? Nem bizonyos, de nem is lényeges."

9 Pedig a kutatás mai állása már megkívánja, hogy lényegesnek tartsuk a tényt: az utolsó versszakot a széphistóriához valaki hozzáforrasztotta. Ezért az 1577-es keltezést a további viszgálódasaink során bizonytalan, kétes adatként kezeljük, minthogy a széphistória 1577 előtt, de utána is íródhatott. A sok kételyt ébresztő adat ismeretében felmerül a kérdés: Lehetséges-e, hogy a Lucretia nótajelzés más, korábbi forrásokból ered? Az első Lucretia nótajelzetű költeményét nem írhatta-e Balassi még a széphistória keletkezése előtt? A Braun-féle XVI. századi nyomtatott hangszeres kiadványok regiszterében: Három olasz lantdarab címében megtalalható a Lucretia név.

1

0 1. Pietro Paolo Borrono (1548): Intavolatura di Liuto: Pavana novissima detta la Lucretia 2. Francesco da Milano et Pietro Paolo Borrono (1548): Intavolatura di Liuto Pavan detta Lucretia 3. Fabricio Carosso: II Ballerino (1577 és 1581) Di M. Fabricio Caroso /Da Sermoneta in Venetia etc.: Intavolatura di Liuto de Balletto: 455