Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban
Bár a két évtizedes béke Esztergom környékének nem hozott teljes nyugalmat, a sok kisebb-nagyobb összetűzés nem vált hadjaratok okává. Ebből a korszakból való Redzsebnek, az itteni fő szandzsák bégnek Esztergomból, 1670-ben gróf Csáky Pálhoz, Léva főkapitányához írott levele, amelyben az esztergomi török adóztatásának módjára utal, miközben kéri ellenfelét, hogy hadainak kimenetelét ne fogja fel támadásként: „ .. . mivel vitézeinket mind lovas és gyalogh seregeinket boczátottuk ki tartományunkban az hatalmas császár búzáját és adóját behajtani, minekokáért Nagyságodnak adom tudtára, Nagysagtok kimeneteleit vitézeinknek gonoszra véllye, az két hatalmas császár között az szent békesség fen lévén, azon nem igyekszünk, hogy az ellen czelekedjék, vagy hogy az szomszédságban véteni igyekeznénk... " 4 5 Láthatjuk, hogy a béke idején az esztergomi törököknek kisebb hadjáratot kellett tartaniuk az adójáradékok behajtására: ez valószínűsíti, hogy a nekik adózó falvak már nem egykönnyen engedelmeskedtek. A szultáni udvarból az 1664 március 9—18. közötti dekádban kibocsájtottak egy rendeletet, amely Iszkender esztergomi szandzsák bégnek megparancsolja, hogy az esztergomi vár alatt — ott, ahol a múlt évben —, most is verjenek hidat, és az ellenség ellen védjék meg. A dzsigerdeleni palánk védelme szintén az esztergomi őrség feladata. 4 6 Ez a parancs még az 1664 augusztusi támadás előtt érkezett: éppen ezért valószínű, hogy 1665-ben is ugyanilyen parancsra építették fel a hajóhidat. Az 1665, jún. 5—14. közötti dekádban Kücsük Mehmed pasa érsekújvári beglerbéghez írt szultáni parancs kilátásba helyezi a budai, székesfehérvári és esztergomi szandzsákok alattvalóinak vármunkájat az érsekújvári vár építésére. 4' A török berendezkedése Érsekújvárott alighogy végbement, az 1670-es évek végén kirobbant a Thököly Imre vezette felkelés, amit a török eleinte titokban, majd 1681 májusa után nyíltan is támogatott. Ebből az időszakból maradt meg a Hadzsi Haszán esztergomi zeamet-javadalombirtokos, Esztergomban, 1680 augusztus 11-én kelt levele, amely címzése szerint „Gróf Tököli Imrének az hatalmas császarnak szárnya alá fejet hajtott alsó hadainak mezei generálisának" szólt, — a következőkről: „ . . . jőve hozam Tott Marosi Jobbágyim és jelentik, hogy négy gyermeket elvittik volna falumból, bizonyára szomszéd vitéz úr jó akaró bcratom nem heiylyes dologh, mivel ez az én jobágyom Nagy Maros hatalmas császárunknak fejet hajtott adófizető jobagi az hatalmas császár adaiát esztendőként fizetik ... méltóztassa allata valóit elboczaitani és lovainkat megh adatni, ne köllesik az hatalmas budai vezirt búsítani, mivel az hatalmas császár jobagyit rablani pusztítani nem engedik ... Az 1676-os, a török-lengyel háborút lezáró békekötés után a lengyelek élénk diplomáciai tevékenységbe kezdtek, hogy elveszett területeiket viszszaszerezhessék. Törekvéseiket leg«buzgóbban XI. Ince pápa támogatta, látván, hogy a hatásukra kirajzolódnak egy nagyobb török ellenes egységfront körvonalai. A pápa minden rendelkezésre álló eszközt megragadott a török elleni hadjárat összekovácsolására, felajánlva a seregállitás költségeit. Titkos tárgyalásokba bocsátkozott több uralkodóval, így I. Lipót német császárral és magyar királlyal is. Alkudozásai nyomán, 1683. 433
