Esztergom Évlapjai 1983
Détshy Mihály: A hódoltság előtti Esztergom egy vallomás tükrében
.i teteme zöld ruhában a ház előtt hevert, amíg a gyilkost felkutatták". Szokás lehetett, hogy a gyilkos kézrekentéséig az áldozatot a tett színhelyén hagyták (22). A vari borospincékről Poor megjegyzi, hogy a — nyilván a székesegyházi kórusbeli — énekes fiúknak, akik vörös ruhában jártak, mindig két kancsóval hoztak bort az érsek úr pincéjéből (34) 3 1. A város korabeli szőlő- és gyümölcstermeléséről, borkultúrájáról kellően tanúskodik a szőlőhegyek, egyik polgár szőlőjének, 40 hordónyi termésének, a barackosának, a főbíró borkimérésének, a Szt. György templom körüli eperfáknak és az érseki kert fügefáinak említése. A vallomás szerint a portyázó törökök is a szőlőkben dolgozókat hurcolták el. A helyi vallási hagyományokról ízelítőt ad a Szent Vér kápolna idézett története. Ebből ismerjük meg a Szt. Miklós templomban szokásos úrnapi előkészületeket is, amelyek során a templom kincseit bizonyára a körmenethez előhozták. Magáról a körmenetről is megemlékezik Poor: „Az Űr legszentebb teste ünnepén minden alkalommal az említett Kis Miklós a körmenetben az érsek úr előtt tafota általvetőjéből rózsákat és más virágokat szokott az úton elhinteni".(20) A vallomás néhány — igaz, kisebb vagy helyi jelentőségű — történelmi eseményről is megemlékezik. Ilyen Thomas Lascanus halála és fegyvereinek visszahozatala (4). Hasonlóan a két török portya, „rablás" is, amelyek egyikénél Pénzes János lányát ejtették foglyul, a másiknál, talán 1539 őszén, Poorral együtt tizenhatnál is több embert, közöttük gyermekeket és öregasszonyokat hurcoltak el (24). Történelmi adat, hogy ekkor öntötték a vár egyik ágyújat, réz tarackjai (29). Történeti vonatkozású Poor utalása arra a tervre, hogy a Szenttamáshegy lábánál, a hévizeknél lévő hasadékokból lőporral robbantsák le a hegyeket (13). Ez a vár 1532. évi, Gritti vezette ostromakor tervezett aláaknázási kísérlet lehetett, 3 2 vagy a későbbi erőditesi munkáknál merülhetett fel a várhegy ágyúzására alkalmas helyet biztosító Szenttamás-hegy lerobban tasának kevéssé valószerű terve. Poor Mihály vallomása, amelynek hiteles voltát néhány pontjának más forrásokkal való összevetése is igazolja, sok új adattal gazdagítja ismereteinket az 1530-as évek Esztergomjáról. Ezek az adatok sokoldalúan egészítik ki Oláh Miklós néhány évvel korábbi, viszonylag szűkszavú és más szemléletű leírását a városról. De növeli a vallomás értékét számunkra az is, hogy ez az utolsó részletes tájékoztató a városról és életéről a török ostrom és megszállás előtt, hiszen az ismert leírások a XVI. sz. második feléből már a tőrök uralom alatt sínylődő, romos Esztergomot tárják elénk. 416
