Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

nap múlva jelentette a kiküldött, sikerült elsimítania a két szomszéd vitáját. Az Eperjesy-féle 1777. évi összeírás szerint a Helischer-ház a Duna utca (a mai Deák Ferenc utca) nyugati házsorán volt. — Ennek a kalaposmesternek a fia volt az a Helischer József (1779—1844), akinek a polgárok közé történt felvételét így örökíti meg a város Polgárkönyve: „1810. Pünkösd hó 17. Helischer József jegyzőkönyvíró úr, pápista idevaló polgár fia, megadván a díját, 9 forint." 1827-ben ő készítette el — latin nyelven — Esztergom megye statisztikai, történeti és helyrajzi leírását. Végrendeletében a városra hagyta a több mint 2500 kötetből álló könyvtárát, valamint 3000 forintot a könyvtár gyarapítására. Az Esztergom XVIII. századi lakói közül kiválasztott személyek bemutatása során már némi említést kellett tennünk magának a városnak életéről is. Most — befejezésül — még néhány vonással egészítjük ki ezt a képet. 1738-ban a korábbi viszályok elkerülése végett elrendelte a tanács, hogy a bíróság két évének eltelte után a lelépő bíró nem jelölhető újra. A bírói és egyéb tisztségekre a külső és belső tanács tagjai közösen jelölnek 3—3 személyt, de a kijelölt személyek nem vehetnek részt a szavazásban. Ha magyart választanak bíróvá, akkor a kapitánynak és a strázsamesternek németnek kell lennie, — és megfordítva is. 1761-ben viszont a helytartótanács adott ki rendeletet, mely szerint csak az választható bíróvá, aki értelmes, békeszerető és némi jogi ismeretei is vannak. írástudatlant és aki latinul nem tud, még a jelöltek közé sem lehet felvenni. 1749-ben elrendelte a tanács, hogy Knor Mátyás pékmestert — mert zsemléi nem érték el az előírt súlyt — mielőbb mártsák meg a Dunán lévő buktatónál. (Hogy a buktatás megtörtént-e, arra nincs adat.) 1751-ben Pomházi Mátyás szenátort küldik követként az országgyűlésre. Hogy ott megfelelően jelenhessék meg, „egy becsületes fekete öltözetet" csináltatnak néki a város költségén. 1752-ben Greff János révkomáromi polgárnak megengedi a tanács, hogy kávésként letelepedhessék, és üzletében „herbasect, rozoli és egyéb, professiójához illendő italokat, úgy dohányt és burnótot is árulhasson és a szokott jatékokat is háborgatás nélkül tarthassa." 1769-ben arról rendelkezik a tanács, hogy vasárnaponként délelőtt. 10 óráig nem szabad kimenni a szőlőkbe, mert korábban a szőlőpásztorok templomban vannak, és így a szőlők őrizetlenek. 1770-ben kéri a tanács a vízivárosi jezsuitákat, hogy a királyi városban lakó diákokra Tekintettel a déli időben később kezdjék gimnáziumukban a tanítást. 1773-ban a vándorszínészek kártérítést követelnek Guldner Antal fuvarostól, akinek kocsiján utaztak Esztergomból Selmecbányára, mert útközben a kocsi felborult. 404