Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak
tetést szabtak ki ellene. A királyi kegyelem azonban felmentette őt a büntetés alól, és a tanácsba is visszahelyezte (1725). Mikor azonban újból elfoglalta helyét a tanácsban, tanácsos-társai közölték vele a négy pontban felsorolt kívánságaikat, amelyeknek megsértése esetén újból kizárják őt a tanácsból és többé vissza sem veszik. — Szilcznek két fiáról és egy leányáról tudunk. József, az idősebb fiú, 1747-ben a város kapitánya, az 1751—52 években pedig bírája volt. A Klosz-család nevével 1709-ben találkozunk először, mikor Klosz Pál mészáros házat vásárolt a Buda utcának a szőlők felé eső oldalán. 1720ban már néhaiként említik őt, amikor fia, Klosz György Pál 50 forint segélyt kért és kapott a filozófiai tételek megvédésével kapcsolatban felmerülő költségeire. Ez minden bizonnyal arra utal, hogy a nagyszombati egyetem tanulója volt. Ez a Klosz György Pál 1730-ban a város országgyűlési követe. 1754-ben értesülünk testvéréről, Klosz Mátyásról is, aki már Í734 óta Békés megye alispánja és a Peró-féle felkelés idején (1735) 6 irányította a felkelők által körülvett gyulai vár védelmét. 1 1 Esztergomhoz való ragaszkodásának bizonyítéka, hogy az 1767-ben Szegeden kelt végrendeletében 3000 forintot hagyott a vízivárosi jezsuitáknak. 1- — Érdemes még megemlíteni, hogy 1766-ban az a Hrabovszky László volt Békés megye alispánja, aki 1744-től Esztergom megye főjegyzője, az 1754. évi alispán-választáskor pedig ennek a tisztségnek egyik jelöltje volt. Pethő Sebestyén 1746-ig' a várőrség lovasságának kornétása (zászlótartója) volt. Ebben az évben a várőrség létszámának csökkentése során a lovasságot kivontak a várból. Pethő azonban továbbra is, egészen haláláig Esztergomban maradt. Még ebben az évben megszerezte a polgárjogot és 1751-től kezdve a belső tanács tagja volt. 1761-ben és 1776-ban bíróvá választották, az 1764—65. években pedig az országgyűlésen képviselte a várost. 1756-ban felajánlotta, hogy a királynő iránti hűségének bizonyítékául egy jól felszerelt lovas katonát kíván kiállítani és kérte a tanácsot, hogy ajánlatát jelentse a helytartótanácsnak. (Hogy mi volt a helytartótanács válasza és sor került-e a katonaállításra, arra nincsen adat.) Pethő Sebestyén fia, a már említett Pethő Jakab (1752—1819) 1770-ben a városi tanács támogatásával a nagyszombati szt. Adalbert-konviktusba került. 1776-ban a város aljegyzőként kívánta őt alkalmazni, de a kamara csak az írnokként való alkalmazását engedte meg. Erről az állásról a következő évben lemondott, mert máshol kívánt szerencsét keresni, úgy látszik Pestre költözött. 1787-ben már pesti polgár és Pest város nemzeti iskoláinak felügyelője. Leszármazók nélkül halt meg. Végrendeletében királyi tanácsosnak nevezte magát. Tekintélyes vagyonának szétosztásáról nem kevesebb, mint 40 pontban rendelkezett. Bormastini Éva emlékére (akit jótevőjének nevezett) több jótékony és iskolai alapítványt tett. Ezek egyike az Esztergom megye kezelésére bízott 16 000 forint, amelynek kamatát három, elsősorban Esztergom megyéből származó leánygyer402
