Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

hanem a királyi város, sőt még Párkány is. A királyi város magának követelte plébániája kegyúri jogát, ezért őt terhelte a templom felépítése. Az első, szerény, kicsiny templom — gyenge anyagból — 1699-re készült el azon a helyen, ahol az 1750-es években felépült a mostani. Ennek az első templomnak volt első papja Malonyai Pál, aki — mint vízivárosi plébános — már 1696 óta a királyi városnak lelkipásztora volt. Malonyai Pál 1660 körül született, 1684-ben szentelték pappá, és ettől kezdve több helyen volt plébános. 1696-ban Galántáról helyezték át Esztergom-Vízivárosba, majd 1699-ben egyedül a királyi város plébánosa lett. 1713-ban kinevezték az esztergomi káptalan kanonokjává, amelynek akkor Nagyszombat volt a székhelye. Malonyai azonban egyelőre még Esztergomban maradt, mint a káptalan esztergom-környéki birtokainak felügyelője. Meghalt 1724-ben. Esztergomban földszintes házat épített (Bottyán J. u. 8), melyet 1759-ben emeletessé építettek át. Ezenkívül 200 akó bort termő szőlőt is telepített (Malonyai-dűlő). Házát és szőlejét végrendeletében a márianosztrai pálosokra hagyta, azzal a kötelezettséggel, hogy gondját viseljék annak a kápolnának, amelyet a Strázsahegy közelében, az 1663. évi párkányi csatában elesettek sírja fölé építtetett. A törökök ugyanis levágták az elesettek fejét — közöttük volt Malonyai edesapja is —, és miután egy ideig karóra tűzve győzelmi jelül szolgáltak, a Strázsahegy közelében elhantolták azokat. II. József rendeletére lebontották ezt a kápolnát, csak az előtte állott Szentháromság-szobor maradt napjainkra, ismételten áthelyezve. Jelenleg a kertvárosi plébániatemplpm előtti kertben áll. Malonyai második utódja, a Komáromból származó Kóczy Ferenc, a bécsi Pazmaneumban végezte a teológiát az 1712—16. évben. Néhány hónapnyi vízivárosi működését leszámítva egész papi szolgálata a királyi városhoz kapcsolódott. 1743. márciusában lemondott a plébániáról és ugyanazon év decemberében meghalt. Plébánosságának nagy gondja volt a korán romlásnak indult templom karbantartása. Csak a fontosabbakat említve: 1717-ben a már összedűléssel fenyegető fatorony helyébe, mely a szentély fölött volt, ugyanoda és ugyancsak fából új tornyot építtetett. 1742-ben kőből új tornyot építtetett a főhomlokzat elé, és órát, valamint három új harangot helyezett el benne. Az általa beszerzett felszerelési tárgyak közül máig is használatban van az ezüstözött rézből készült húsvéti gyertyatartó. A szára török munka, az egykori török uralom emléke. A háromágú talapzatot — mint a rajta lévő felírás elárulja — Kóczy készíttette 1740-ben. Klastromy András volt az ötödik plébános (1752—1783). Az ő nevéhez lűződik az új templom építése, amely máig is áll. Sok tervezgetés és előkészület után ,1754-ben kezdték meg a munkát. 1762-re jutottak anynyira, hogy a Szent György napi bíróválasztást megelőző és befejező istentiszteletet már az új templomban tartották. Az ugyanez évi úrnapi körmenetet maga Barkóczy Ferenc érsek vezette. A templom berendezése és belső díszítése a század végéig is eltartott. 400