Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

Évát. Ezután csak 1751-ben hallunk róla, amikor Esztergom megye táb­labírája és Missics Mihály alispánnal együtt a megye országgyűlési kö­vete volt. Az 1754. évi tisztújítás alkalmával egyhangúan a megye alis­pánjává választották. Ettől kezdve 11 éven át alispánja, további négy éven keresztül pedig adminisztrátora volt a megyének. Adminisztrátori működésének jelentős eseménye Mária Terézia űrbéli rendeletének a megye területén való végrehajtása. 1769. áprilisában halt meg. Miként atyját, őt is a belvárosi ferences-templom kriptájában temették el. Atyja példáját követve nagy gondot fordított a család vagyonának gya­rapítására. Az atyja után maradt adósság jelentős részét kifizette anélkül, hogy bár­mit is eladott volna a családi vagyonból, sőt inkább növelte azt. Terstyánszky József házassága gyermektelen maradt. Vagyonának túl­nyomó részét özvegye örökölte. Bormastini Éva 1732-ben született Bécsben. Atyja a császárváros kivált­ságos kereskedője („hofbefreiter Handelsmann") volt. Ez azt jelentette, hogy ki volt véve a városi tanács felügyelete alatt álló kereskedő-céh kötelékéből és közvetlenül a főudvarmesteri hivatalnak volt alárendelve. Meghalt 1744. szeptemberében. Terstyánszky József özvegye nem sokáig viselte az özvegyi fátyolt. 1770. májusában a bélai kastély kápolnájában házasságot kötött Török András altábornaggyal, Árva megye főispánjával. Török András (teljesebb nevén Török János András) a nagyemőkei elő­nevet viselő Török-csaladból származott. Veszprémben született 1720­ban. Szülei Török András és Banits Erzsébet. Még serdülő korában ka­tonának állt és részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1741—48). Részletesebben csak azóta ismerjük pályáját, amikor az 1756-ban felállí­tott jászkun-huszárezred alezredese lett. J 0 A hétéves háború (1756—63) idején több kiváló fegyvertényt hajtott végre. Közülük legnevezetesebb, hogy 1759. áprilisában a csehországi Kaaden mellett két századnyi hu­szárjával szétverte a hat századból álló ellenséges lovasságot és az elfog­lalt állás megtartásával nagyban hozzájárult a hadjárat sikeréhez. Ezért kapta a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1762-ben vezérőrnagy, 1765-ben a jászkun huszárezred tulajdonosa, 1767-ben altábornagy. 1775­ben a jászkun huszárezredet feloszlatták és ennek során Török Andrást nyugdíjazták. 1769 óta azonban már polgári hivatalt is viselt: Árva me­gye főispánja volt haláláig. Házassága óta feleségének esztergomi háza és bélai kastélya volt Török András otthona. Az öröklött győri házát eladta, balatoníőkajári birtok­részét pedig rokonainak engedte át, de annál nagyobb igyekezettel fog­lalkozott felesége birtokainak kezelésével. Sokat építkezett. Megújította a bélai kastélyt és templomot is épített hozzá. Feleségével együtt ő álli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom