Esztergom Évlapjai 1983

Hegedűs Raymund: Ádalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből

Esztergomi vonatkozású az a Rumy könyvtárból származó, latin és német nyelvű kéziratos kötet, melynek második része Esztergom vármegyét ismerteti, harmadik része pedig magának Esztergom városnak a leírását tartalmazza (16.). Úgy tűnik, Kőrösy László, Rumy Károly György életrajzírója a vármepve-leírás eredetijét Bél Mátyásnak tulajdonítja (17.). Vizsgálódásaim alapján azonban bátran állíthatjuk, hogy a kötet második kézirata Helischer József esztergomi városi tanácsnok latin nyelvű munkájának másolata (18.). Az egyezést szerkezeti és szövegösszehasonlításokkal egyaránt ki lehet mutatni. Mindkét munka két főrészből áll: az általános rész (Pars Generális) Esztergom vármegye leírását közli, a különös rész (Pars Speciális) a négy esztergomi városrészt valamint az esztergomi és párkányi járás községeit ismerteti. A két kézirat teljes címe és keltezése is azonos. A Rumy-kézirat az Indexben helyenként összevonja a rokontartalmú témákat (pl. a föld- és szőlőművelést, a megyei címer és a főispáni tisztség leírását), a szövegrészben azonban ezeket is Helischerhez hasonlóan külön-külön tárgyalja. A tartalmi megfelelés a formainál is lényegesebb. Mintegy 40 szövegrészt hasonlítottam össze, ennek alapján megállapíthatjuk a két szöveg teljes azonosságát. Eltérés csak az írásmódban van. A Rumy-féle szöveg bizonyos végződések (-que, -quam) és szavak leírásánál rövidítéseket alkalmaz (Domino — Dno. — Comitatus — Cottus, Civitate — Citte, Archi-Episcopus —• A-Eppus, scilicet — scil. stb.), néhány esetben a megfelelő szinonímszót használja. Mindez azonban nem csorbítja a leírás tartalmát. Hiányzik viszont Rumynál a Helischer-kézirat befejező része, amelyben a szerző azt adja elő, milyen céllal, kinek a megbízásából készítette munkaját. A kötet harmadik részében Esztergom német nyelvű leírását találhatjuk. A kézirat 30 lapos, írása nem egységes, az alapszöveg több változatban is előfordul. Az utolsó bejegyzes 1831-re utal. Kőrösy László a német kéziratok kimutatásában Beschreibung Gran' s címmel 260. sz. alatt közli (19.). Biztosra vehetjük, hogy a szerző a német leírás történeti részének az összeállításánál elsősorban szintén Helischer munkájára támaszkodott. A város keletkezéséről Helischer József nemrég magyarra fordított munkajaban a következőket olvashatjuk: „Vannak, kik arról álmodoznak, hogy a vízözön utáni 155. esztendőben, tehát 2397 évvel az Üdvözítő születése előtt alapították." A Rumy-kézirat erről így számol be: „Egyes szerzők nevetséges módon azt állítják, hogy már az általános vízözön utáni 155. évben alapították, mások joggal tartják római kolóniának. .." Mindkét kézirat felsorolja, mikor tartottak a középkori Esztergomban országgyűléseket, tartományi és egyházmegyei zsinatokat. Mindkét szerző arról tudósít, hogy IV. Béla királyt Esztergomban temették el, latin nyelvű sírfeliratát is közlik. Egyeznek a város határára vonatkozó adatok is, és még sorolhatnók a bizonyítékokat. Az Esztergom leírása c. munka a város történetének ismertetése mellett részletesen foglalkozik a bazilika építésével, melynek előrehaladását Ru381