Esztergom Évlapjai 1983

Szabó Mária: Az esztergomi kórház történetéhez (1837—1873) — A városi könyvtár Lőrinczy emlékeinek nyomában

„fáradhatatlan dicséretes gondoskodásáéval „a városi pénztárnak terhe és költsége nélkül"

1

0 1839 novemberére egy újonnan épített kápolnával együtt el is készült az épület, amelyben a szegenyház és a kórház már el van különítve: „A kápolna jobb szárnyán két tágas és illendően bebútorozott szobákbul álló szegények háza .... bal szárnyán pedi» két igen nagy szobával ellátott kórház . .., amelynek egyike megkülönbözött személyek részére, másika pedig közönségesebb betegek számára bútorozva s egymástul egy konyhával elválasztva vannak."

2

0 Pénzügvilec kezdettől fogva el vannak különítve. Kőrösy László állítását, hogy 1860-ban választották volna szét a két intézményt

2

1 sem a levéltári adatok, sem Lőrinczy nem támogatják. A 40-es években nem követtem figyelemmel a kórház sorsának alakulását, csak két idézetre szorítkozom. Az egyik: „ ... virágzásra ezen intézet soha sem juthatott, minthogy igazi orvosi vezényletben soha nem részesülhetett."

2

2 A másik: „Midőn én a N. M. Helytartóságtól kinevezett városi tisztelc-tbéli főorvos az akkori kórház igazgatójatói felszólítva az intézetben ápolt szenvedőknek segédkezet nvúitanék, az intézetet meglátogatva egy piszkos féreg fészekbe bukkantam, és a betegeket városunk érdemdús főorvosa őrködése alatt két sebész tudniillik boldogult Effner a fizetéses, Csernó János úr pedig a vagyontalan egyéneket látta el orvosi vagv inkább sebészi segéllyel." Ez az utóbbi Lőrinczy röpiratának egy részlete, amelyben pályakezdő éveire emlékezik. (4. 1.) Lőrinczy Rezső (1821—1873) és testvére, József (1823—1858) mindketten orvosok voltak, Lőrinczy Pál esztergomi gombkötő mester és Niedermann Erzsébet pvermekei.

2'' Rezső Rudolph Adalbert" néven van bejegyezve 1821. április 17-én a belvárosi plébánia kereszteltek anyakönyvébe.

2'' (Rezső a Rudolf nyelvújításkori magyar megfelelője.) 1845-ben végzett a pesti egyetemen; diplomamunkája: Orvostudori értekezés a tüdőlobról

2

5 könyvtárunkban nincs meg, de előkerült a fivéréé: Orvosi értekezés a vörhenyről. Pest, 1847. Beimel ny. Ajánlása: „Tisztelt 's szeretett testvéremnek Lőrinczy Rudolfnak háládatos öccse."

2

0 Rezső a kórház látogatásán kívül jelentékeny magánpraxist folytat szülővárosában már a forradalom előtt. Erről tanúskodik a két orvosi feljegyzési napló. (Tabellarisches Gescháftstegebuch für Aerzte und Wundárzte auf das Jahr 1847, 1848. Heraausgegeben von Dr. J. G. Hertel, Aussburg.) 1847-ben 587 kezeitje van, 1848-ban 450, plusz egy betétlapon 174 beteg neve szerepel a kórnem és a látogatási napok bejegyzésével. Némelyiknél: Szófogadatlanságok miatt elhagytam, csalfaságok miatt elhagytam. Bevételeit és kiadásait aprólékos gondossággal jegyzi. Még az ilyet is: Szegényeknek 10 krajcár. Bevétele 1847-ben 975 ft 52 kr., 1848-ban 1130,— ft. Néhány nevezetesebb orvosi esete külön fel van jegyezve, a legtöbb hályogműtét, melyeknél segédje Csernó János volt. Személyes jellegű bejegyzés kevés, de szenvedélyes. És persze az a történelmi érdekességű: Széchenyi öngyilkossági kísérletéről... S hogy a napló valóban az övé és nem Hutta Jánosé, nemcsak az bizonyítja, hogy az ő hagyatéka maradt könyvtárunkra, hanem a 48-as naplóban a 133. beteg neve: „Lőrinczyné mostohám", s a napló gerincén az L. R. monogram. 359