Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

karddal harcoltak a szabadságért, Pázmán a színpadról buzdított a harcra. A hosszú színiidényről három színlapunk maradt. Szabó Károly jutalmául került színre Hugó Károly drámája a Világ színjátéka. A dráma spanyol szereplői különös, romantikus világba vezették a nézőket. A jutalmazott ebben az időben főleg szerelmes szerepekben lépett fel. Híres volt bámulatos utánzó és emlékezőtehetségéről. 1849. január 1-én, amikor a kormány menekült Pestről, Pázmán hazafias egyveleggel buzdította a közönséget. Műsoruk, az így áll a világ a jobb jövőbe vetett hitet és a bizonytalanságot egyaránt tükrözte. • Január 15-én osztrák katonai megszállás alá került a város. Schöpflin Aladár színilexikona — Szinnyei nyomán — tudni véli, hogy Benkő Kálmán — Könyves Lajos: Jel'iasich bevonulása Magyarországba című színművét éppen akkor adtji elő a társulat, amikor az osztrák csapat bevonult Esztergomba. Emiitett forrásaink szerint Benkő a Dunán át Komáromba menekült és egészen a vár kapitulálásáig ott is maradt. Ezzel szemben az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárból előkerült harmadik színlap arról tanúskodik, hogy közben (valószínűleg január 22-én az osztrák helyőrség távozása után) visszatért a társulathoz. E színlapon az ő neve is olvasható. Március 4-én együtt lép fel a többiekkel az utolsó esztergomi előadáson, amelyet „A társaság útiköltsége segélléséül" tartottak. Erre az alkalomra a helybéli zenészek újonnan betanult zeneművekkel mulattatták a közönséget. Innét — nyilván Benkővel együtt — Komáromba ment a társulat, ahol valóban a vár kapitulálásáig játszottak. A világosi tragédia után rövidesen újra éledt a magyar dráma és színészet egyaránt. Sok új színészt találunk a társulatokban. Az önkényuralom hivatalnokai elől bújdosó tisztek, honvédek jöttek a színészek közé. Jó búvóhely volt a színtársulat, a művésznevek mögött el lehetett tűnni a rendőrkopók elől. A szabadságharc bukásával lezárult egy fejezet Esztergom színháztörténetében is. Tanulmányunkban — a rendelkezésre álló források alapján — egy kisváros színháztörténetét mutattuk be, amely szelete a magyar vidéki színészet történetének. így magában hordozza mindazokat a jelenségeket, amelyek a 19. század első felének színészetét jellemezték. 311