Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

ja a templom küszöbén című darabját. Katona 20 évesen írta ezt a drá­mát. Élesen felismerhető benne a Hamlet hatása és a Haramiák motívu­mai. A megoldás Kotzebuera emiékeztet. Körtés személyében először kap szerepet a nép a színpadon. Találkozunk a Bánk bán más elemeivel is: örülés, bájital, megcsalt férj. Az orvos alakja Biberach és Ottó előfutá­ra. A színmű minden érzelgőssége ellenére is nagy sikert aratott. Kisfaludy Károlytól az Ilka vagy Nádorfehérvár bevétele került színpad­ra. Főhőse a lelkes magyar honleány típusa. Színre került a Csalódások is, Kisfaludy legsikerültebb és legtöbbet játszott darabja. Igen élénken rajzolt korabeli típusokat állít elénk. Munkácsy János Garabonciás diákja Raimund színműveinek nyomát hor­dozza magán. Csekély irodalmi értékű, de népszerű darab volt: színszerű­ségével és látványosságával vonzotta a közönséget. Az 1835. év elején Gyöngyösi Pál által szerkesztett zsebkönyv nemcsak az 1834-ben Esztergomban tartott előadásokat sorolja fel, hanem egyéb olvasnivalót is kínál. Az újévi köszöntő vers után Munkácsy Pál Egy elhervadó rózsa végsza­va című romantikus költeménye olvasható. Dain Terézia is a tollforgató színésznők sorába tartozott. Tiszta óhajtás című versében egykori ked­vesétől vesz búcsút. Olvashatjuk még Abday Sándor köszöntő sorait I. Ferenc születésnapjára. Ismeretlen szerző a feleségválasztáshoz szolgál tanácsokkal. Ragadjunk ki közülük egyet: ,, . . . aki minden gyáva munkákat szünet nélkül kézben nem forgat S néha eszes velős mondásokat Kiss-bül, Himfi- bűi előhordogat, Kazinczyt olvassa mulatságra, az bizonyosan jó feleség lesz." A zsebkönyv közölte az akkor élő színészek és színigazgatók neveit is. (27) Abday színtársulata tavaszig időzött városunkban. Az 1835 végén Komá­romban kiadott zsebkönyvükben így emlékeznek az itt eltöltött időre: „ezen év lefolytában megfordult ezen társaság Esztergomba, mellynek pártfogása alatt hét hónapig pihent, — s mellynek emlékét háládó szív­vel őrzi." (28) Baky Gábor társulata 1835 Karácsony havában tért vissza Esztergomba néhány előadásra. Színészeinek egy része a korábban ismertetett Feke­te-társulatból került hozzá. Itt találjuk Berényit, Halasi Máriát, Szalait. Csak december 6-i előadásukról tudunk. A Don Jüan vagy a kőbálvány­vendég című vígjátékot mutatták be. (Szerzője az olasz Da Ponté, akinek hasonlóan kalandos élete volt, mint barátjának, Casanovának. Mozart szá­mos operájának, így a Don Jüannak is ő írta a szövegkönyvét.) Berényi József a társulat esztergomi tartózkodása idején kiadott egy kis verseskönyvet, amelyet Játékszíni nefelejtsnek nevezett. Az előszón kí­vül 4 verset tartalmaz, Nefelejts, Tavasz, A reggel és a Rózsa panasza címmel. Hosszabb dunántúli vándorlás után 1836. január 10-én visszatér Abday 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom