Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

karból, egy orvosból és egy ügyészből állt. Az alapszabály 25. pontjába Iktatták be azt a korlátozást, amelyet az egykorú központi rendeletek és minta szabályzatok az egylet-alakítás alapfeltételeként írnak elő: az egyesület semmi néven nevezhető politikai szereplésben részt nem vehet, s minden ily irányú fellépéstől a legszigorúbban óvakodni tartozik. Hogy a belügyminiszteri engedélyezés — 221. 388/1925/VIII. sz. alatt — még ezt is szükségesnek tartja egy figyelmeztető megjegyzéssel megtoldani, az nagyon jellemző a kbrszak politikai légkörére, amelyben a munkások mindenfajta egyesülési törekvéseit fokozott gyanakvás övezte: „Azokban az esetekben, ha az egyesület az alapszabályokban előírt célját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a m. kir. belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és végleg fel is oszlathatja." (9) Komárom és Esztergom vármegyék alispánja 1925. augusztus 25-én értesítette az egyesületet (EMTE), hogy a belügyminiszter engedélve alapján a vármegye által vezetett egyleti könyvben 15/1925. szám alatt tartja nyilván. 1926. február 7-én került sor az EMTE rendes éves közgvűlésére egyúttal tisztújítására is. Ennek eredményeképpen az ügyvezető elnök Domoniczkv József lett. A munkás-sportegyesület tevékenységét a város elöljárósága nem nézte jó szemmel. Az EMTE semmiféle hivatalos támogatásban sem részesült. Az akadályok és elégtelen működési feltételek miatt az egyesületben belső viszályok keletkeztek. 1926 áprilisában a tarthatatlan állapotok miatt rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Ezen a közgyűlésen az elnök közölte a tagsággal, hogy a választmány az EMTE nevét „közszükségletből" Esztergomi Sport Clubra változtatja. A névváltoztatást többen kifogásolták és magyarázatot kértek. A rendkívüli közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a magyarázatot a következőkben adtak meg: „Az új vezetőséget erre az indította, hogv az egyletnek a jövőjét biztosítani akarja. Az egyletben a szellem marad tovább, de a munkás név ellen az egész városnak kifogása van . . . egy kaszt nem sajátíthat ki magának egy sportegyletet, ilyen név alatt a hivatalos tényezők sem látnak szívesen bennünket. Ez az egyesület csak nyerhet vele, ha nevet változtat, mert a mai nevünk mellett csak az elidegenülést, s nem a pártolást érjük el." (10) A titkos szavazás eredménye: a névváltoztatás mellett 46-an, a régi név mellett 12-en szavaztak. Egy szavazat érvénytelen volt. A szavazatok alapján szótöbbséggel, határozatilag kimondták az Esztergomi Munkás Testedző Egyesület nevének Esztergomi Sport Clubra történő változtatását. Az egyesület élére új vezetőséget választottak. Elnöknek a város polgármesterét kérték fel, aki vállalta is ezt a tisztséget. A belügyminiszter 1927. február 13-án (273.134/1926. VII. sz. alatt) az 271