Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

testnevelési órákat a bencés gimnázium tornatermében tartották 1930-ig, majd ezután az új elemi iskola tornatermét használhatták. 1928-ban egy miniszteri rendelet a torna heti óraszámát háromra emelte fel. Ezt az utasítást az intézet megvalósítani egyszerűen képtelen volt. A harmadik testnevelési óra gyakorlati anyagát ősszel és tavasszal a játékdélutánokon sajátították el. Az intézet igazgatósága a céllövőgyakorlatokat szorgalmazta, mert attól a katonai szellem, az akaraterő, a fegyelem és a bajtársi összetartás fellendülését várta. A kötelezően elrendelt tornacipő- és tornaruha-használatot anyagi problémák miatt nem tudta teljes mértékben megvalósítani. 1942-től miniszteri rendeletre itt is bevezették a mindennapi félórás testgyakorlást, reggelenként 7.30-tól 8 óráig. Az intézetben a cserkészmozgalmat 1921-ben indították meg, és Dr. Marczell Árpád vezetésével „Sirálv 211" néven alakítottak cserkészcsapatot. Ez a cserkészcsapat közel sem munkálkodott úgy, és nem is ért el olyan fényes sportsikereket, mint a bencés gimnáziumé. Tevékenységük víziés vitorlázó foglalkozásokra és néhány tábor megszervezésére terjedt ki. Ifjúsági sportkörük 1924. október 5-én alakult „Toldi Miklós SE" néven. Rendszeresen öt szakosztályban (játék, torna, atlétika, hó- és jégcsapat, úszó és evezős) tevékenykedtek. 1940-től a szakosztályok száma hatra nőtt, mivel a tenisz szakosztály is megkezdte működését. Testnevelő tanári feladatokat láttak el: Krizsán István (1910—1937), Darányi Lajos (1937—1938) és Király László (1938—1945). 5. Esztergom-vízivárosi Boldog Margit Leánygimnázium 1 930-ban kezdte meg működését az intézet, mely tornateremmel, játszótérrel és teniszpályával rendelkezett. 1932-ben Kemenes Vilma személyében igen lelkes, ambiciózus testnevelő tanárnő került a gimnáziumba, akit tervszerű munkájában az a határozott cél vezetett, hogy a testnevelést a pedagógia egészébe kapcsolja be. A zárdai leánynevelés keretén belül Esztergomban megteremtette a női testnevelés alapjait. Eredményei annál dicséretesebbek, mert abban az időben kellett tevékenykednie, amikor a lányok testgyakorlását még nem egy szülő szükségtelennek tartotta esetleg kifejezetten ellenezte. Ifjúsági sportkört 1934-ben hoztak létre, „Esztergomi Leánygimnáziumi Sportkör" név alatt. Nyolc szakosztályt működtettek: játék, torna, úszás, tenisz, asztalitenisz, korcsolya, túrista és ritmika. Testnevelési órákon is gyakran foglalkoztak a ritmikus testgyakorlással, illetve magyar népi és társas tárcokat is tanultak. A játékosztályban igen kedvelt volt a kosárlabda mellett a gyűrűstenisz. Á sportköri foglalkozásokat külön tartották az alsó- illetve a felső korosztálynak, az előbbinek heti egy, az utóbbinak heti két órában. A negyvenes évek elején a tornaórák, valamint a sportköri foglalkozások megtartását akadályozta, hogy az intézet tornatermét hadikórház céljára foglalta le a Vörös Kereszt. 268