Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

tergomban a húszas évekre több énekkar és zenekar alakult ki, egyrészük a templomi szertartásokhoz kötődően, mások világi célokat szolgálva, de ezek sem az egyháztól függetlenül. Ezidőtájt az oktatási intézmények zenekarain kívül már működött egy fúvószenekar, melyet Polgári Fúvószenekar néven 1920-ban Buchner Antal főszékesegyházi karnagy alapított. A dalárdák közül előbb a Túrista Dalárda alakult újjá Hajnali Kálmán vezetésével. Új közösségként 1926-ban jött létre Ammer József belvárosi karnagy vezetésével a Katholikus Legényegylet dalárdája. Ezek a csoportok valamennyi számbajöhető alkalommal közönség elé álltak. Résztvettek az Orszá.gos Magyar Dalos Szövetség debreceni és szegedi dalosversenyén is. A legszínvonalasabb munkát azonban a Zeneegylet végezte. Tagjai a Bazilika énekkarából, a város zenekedvelői közül és a dorogi bányász zenekarból kerültek ki. Működésük során rendszeresen adtak hangversenyeket a Belvárosi plébánia templomban és a Vármegyeházán. Ilyen körülmények között szinte természetes módon vetődött fel egy zeneiskola létesítésének igénye. Mint írták: ,,A céltudatos zenei nevelés elsőrendű és nagy jelentőségű követelmény . .. Hajdan nem tartották szükségesnek, hogy írni, olvasni tudjon minden ember. Pedig kívánatos, hogy minden ember zenekedvelő, zeneértő legyen, legalább énekelni tudjon. Itt van az ideje, hogy komolyan foglalkozzunk a zeneiskola létesítésének gondolatával." (89) Ezt követően 1926-ban ismét napirendre került a zeneiskola ügye a Keresztény Szociális Gazdasági Városi Párt ülésén. A Párt ekkor hivatalos levélben fordult a képviselőtestülethez, s ebben javaslatot tett: „...az új elemi iskola megépítése folytán felszabaduló iskola helyiségeinek egyikében a városban már több mint két évtizede nélkülözött zeneiskola . .." (90) létrehozására. A képviselőtestület támogatta a javaslatot, s így az 1928/29-es tanévben a Német utca 24. számú házban 47 növendékkel megindulhatott a tanítás. A két tanerős iskolát Buchner Antal vezette. Az első időszak oktatómunkájának jó színvonalát bizonyítja, hogy 1930-ban az iskola több tanulóját, közöttük Pécsi Sebestyént felvették az Országos Zeneművészeti Főiskolára. Tudományos élet, közgyűjtemények A konszolidációs korszak kulturális irányításának egyik fontos, mondhatnánk központi törekvése volt az országos és — lehetőségek szerint — a helyi tudományos élet szervezeti kereteinek megteremtése. Esztergom esetében az ezeréves történelmi múlt és annak az egyházzal való szoros kapcsolata kínálta azt az alapot, amely köré a kutatók csoportosulhattak. A kitüntető figyelmet élvező régészet és történettudomány művelésének központja az 1894-ben (hivatalos engedéllyel 1895. február 3-án) alakult Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat volt, mely célját a következőképpen fogalmazta meg: „ . . . Esztergom város és vidéke múlt242