Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

A kiállításokban gazdag esztendő azonban még ezzel sem ért véget. Holló Kornél és Fuchs Hajnalka szobrokat és képeket állított ki a Kaszinóban. A karácsony tiszteletére rendezett, sok tájképet, csendéletet felvonultató bemutatkozás elnyerte az esztergomi polgárok tetszését. A következő évben már kísérletet tettek az Esztergomban élt, illetőleg élő művészek számbavételére s művészetük jellemző vonásainak megragadására is. A helyi alkotók mellett ekkor jelent meg először Jaschik Álmos festő neve a sajtóban, aki ekkor „ .. . véglegesíteni akarta iskoláját, amely hónapokon keresztül társadalmi életünk egyik kiemelkedő mozzanatát képezte." (88) Karácsonyra ismét kiállítást nyitottak a város művészei: Tipary Dezső, Hellebrand Béla és Einczinger Ferenc mutatták be alkotásaikat. Ezt a kiállítást Kárpáti Aurél nyitotta meg, majd hosszabb cikkben világított rá a modern művészet feladataira. A Balassa Bálint Társaság — a Faluszövetség már említett kiállítását követően — 1926-ban rendezte meg első és egyben utolsó közös tárlatát, melyen a művészeti szakosztály valamennyi tagja szerepelt alkotásaival. (Lásd: 2. sz. mell.) A kiállítást, melyhez előadást is terveztek Jaschik Álmos közreműködésével, érdeklődés hiánya miatt két nap után be kellett zárni. A helyi bemutatkozásokkal egyidejűleg folytatódott az esztergomi művészek részvétele a különféle csoportos kiállításokon: Székesfehérvárott és Kaposváron a Dunántúli Tavaszi Tárlaton Németh Gábor szerepelt, a Nemzeti Szalonban pedig Bajor Ágost mutatkozott be ismét. Még Csernoch életében megkezdődött egy, a budapesti Szent István ünnepségekhez kapcsolódó Nagyboldogasszony napi esztergomi ünnepségsorozat előkészítése. Ennek keretében a Balassa Társaság nagyszabású kiállítással kívánta bemutatni a helybéli alkotók mellett a régebben Esztergomban élt művészek munkáit s a műgyűjtők tulajdonában lévő értékes darabokat. A tervezett ünnepség s ezzel együtt a kiállítás végül Csernoch János halála miatt elmaradt. A következő jelentősebb képzőművészeti eseményre már Serédi Jusztinián prímássága alatt került sor, amikoris 1928 novemberében országos egyházművészeti kiállítás nyílt a Katholikus Legényegylet nagytermében. Az említett kiállításokkal párhuzamosan egyéb jelentős művészetszervező tevékenységgel is találkozunk Esztergomban. Jaschik Álmos, akinek nevét már említettük, az első kedvező tapasztalatoknak köszönhetően évről-évre visszatért tanítványaival a városba, s megkezdte a népi iparművészet emlékeinek felgyűjtését, valamint az építészetileg értékes épületek számbavételét. Felvetette egy Bauhaus mintájú műhely létesítésének gondolatát is. A várossal mind többet foglalkozó Lyka Károly is megfogalmazta a maga javaslatát, azt tanácsolta Serédinek, hogy tegye székvárosát a magyar egyházművészet központjává, s ennek a gondolatnak a szellemében fejlessze, alakítsa a múlt értékeit gyarapító kortársművészetet. A két el240