Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

mi lapokban, amelyek először 1923 végén közlik néhány versét. (Bauer Józsefnek, a tábori intézet akkori igazgatójának szóló ajánlással.) 1924 nyarán fővárosi iróvendégek érkeztek Esztergomba: Kosztolányi Dezső és Bodor Aladár kirándulóként, Babits pedig telepesként vette birtokába az Előhegyet. A következő évben már irodalmi esteket is rendeztek. Az egyiken például Simándi Béla és Sávoly Lajos olvasták fel verseiket, novelláikat, s elhangzott egy előadás is Élet és irodalom címmel. Egy másik est program-sorában — amelyben fővárosi színészek és operaénekesek is közreműködtek — az Ady Endre és Szabó Dezső tragédiája című előadást hallgathatták meg az érdeklődők. Igazi fellendülést azonban csak az 1925/26-os esztendők hoztak. Bányai Kornél (aki a Nyugat kiadóhivatali munkatársaként majd egy évet a fővárosban töltött) visszatért Esztergom-táborba, és írásaival két esztendei szünet után a helyi lapok hasábjaira is. 1925 karácsonyára elhagyta az esztergomi Hunnia nyomdát „Örök arc" című kötete, mely „ ... öt év termésének művészien kiválogatott anyagát nyújtja. 1920-ban még Taskentben, a turkesztáni orosz ég alatt énekelte a kötet első legrégibb darabját a végtelen puszták ragyogó csillagú égi csendjében és most, mint e kötet egyes darabjai mutatják, ezek a nagyszemű csillagok elválaszthatatlan társaiul szegődtek, úgy, hogy alig van verse melyben föl ne csillannának. . . . Külön kell szólnunk a formáról, melyben e versek megjelennek . . . Beethoven melódiái illenek hozzá." (76) Sokan utaztak Budapestre, Babits Mihály zeneakadémiai estjére is. A hivatalos kurzuspolitika pedig nagy elismeréssel adózott Noszlopi Aba Tihamér tanár és Buchner Antal főszékesegyházi karnagy közös „müvének", a Leventének. A darab ősbemutatójára Esztergomban került sor a Legényegylet újonnan épült székházában. A bemutatóról lelkendező írások jelentek meg, valódi értékénél jóval magasabbra helyezve a darabot: „Örömmel állapíthatjuk meg — írták _—, hogy ez alkalommal társadalmunk minden rétege a legmagasabb köröktől kezdve a gazdatársadalom képviseletéig, mind együtt volt. Ott láttuk a Testnevelési Tanács elnökét, Karafiáth Jenő nyugalmazott államtitkárt, a főpapság képviselőit, a katonaság előkelő reprezentánsait, városunk előkelőségeit, iparos és gazdatársadalmunk jónevű családjait és pesti vendégeket." (77) Az év végén a Balassa Társaság megtartotta bemutatkozó közgyűlését, ahol székfoglalóként Bányai Kornél olvasta fel Balassa Bálintról írott tanulmányát. (Ezt 1927-ben a Párizsi Magyar Akadémia is közreadta gvűjteményes kötetében.) A Balassa Bálint Társaság szerepét a város szellemi életében ezidőtől tekinthetjük meghatározónak. Egymást követték rendezésében a rangosabbnál-rangosabb programok. Vendégül látták — nem kis vihart kavarva — Móricz Zsigmondot, akit az egyházi körökben mérvadó „Magyarság" éppen Esztergomba jövetele előtt támadott meg a baloldaliság vádjával. A Móriczot kikezdő írást az itteni lapok is átvették, így azután már hiába védték meg őt helybéli tisztelői, üres maradt a Vármegyeház naPvterme. Indokolt volt tehát az önvád: „Nem Móricz Zsigmond vált kisebbé azzal, hogy többen, akik eljöhettek volna, nem jöttek el." (78) 235