Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
tő figyelem kísérte. Mátéffy az alakuló ülésen tartotta képviselői beszámolóját, melyen megjelent Vass József népjóléti miniszter (aki nem sokkal később a pápa bizalmából elnyerte a kalocsai nagyprépostságot), továbbá gróf Zichy János, Ernszt Sándor és Wolff Károly is. Esztergom vezetői kedvező előjelnek tartván a megélénkült országos érdeklődést, a város társadalmi és politikai erőinek koncentrálásával ismét kísérletet tettek a törvényhatósági jog megszerzésére, ám sikertelenül. A Népszövetség adta kölcsönökből csörgedező pénzek azonban csakhamar egyéb feladatokat is adtak a városnak. A meginduló építkezések egyre erőteljesebben sürgették egy átgondolt városfejlesztési terv kialakítását, a célok egyértelmű és pontos megfogalmazását. E feladat megoldására az adott pillanatban sem a képviselőtestület, sem az akkortájt működő pártok nem voltak felkészülve. A pillanatnyi bizonytalanságban hamar felfedezte cselekvési lehetőségeit a néhány évi távollét után nyugalmazott tábornokként Esztergomba viszszatérő Szivós Waldvogel József, s 1925 decemberében megalakította a Keresztény Községi (Városi) Pártot. A pártban, mint hirdették „ .. . politikai meggyőződésre tekintet nélkül együttműködhet mindenki a város fejlesztéséért." (23) A párt hamarosan hozzálátott a városfejlesztés nagyszabású programjának kidolgozásához. E munkával 1927-re készültek el. Gondolataikat ..Esztergom jövője" címmel nyomtatásban is megjelentették, immár — a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal történt fúzió alapján — mint a Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt (KGSZVP) programját. Tervezetükben elvetették az ipartelepítés gondolatát, ugyanakkor nagyszabású kistermelői, idegenforgalmi, iskolavárosi és kulturális fejlesztési elképzelések megvalósítására és Esztergom fürdővárossá történő kiépítésére tettek javaslatot. A kapcsolatok mozgósítása, megszilárdítása érdeké/ben a párt ösztönzésére a város képviselőtestülete díszpolgárrá választotta gróf Klebersberg Kunó vallás és közoktatásügyi —, Vass József népjóléti- és Bud János pénzügyminisztert. A kölcsönökből megindult építkezések bizonyos mértékű fellendülést hoztak a város életébe. A KGSZVP újabb kölcsönök felvételével az ütem fokozását, iskolák, szálloda, fürdő és egyéb középületek létesítését szorgalmazta. Eközben azonban a város vezetése és a KGSZVP éppen úgy eltávolodott egymástól, mint a polgárságtól. Az előbbi az egyre növekvő pótadók, az utóbbi pedig az előrehaladás vélt lassúsága miatt fordult szembe a polgármesterrel. Az 1926. évi nemzetgyűlési választások és az azt követő évek politikai tevékenysége A kiélezett helyzetben a város vezetésének ismét szembe kellett néznie azzal a lehetőséggel, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező Mátéffy Viktort 206
