Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
A kitartó ostrom végül meghozta a kívánt eredményt, s 1922. július 2-án 120 taggal legálisan is megkezdhette működését a MÉMOSZ esztergomi csoportja, Paul József, Mundi József és Debnárik István vezetésével. (13 a) Jellemző, hogy — végsősoron hasonló gazdasági követeléseik ellenére — a Keresztény Szocialista Építőmunkások szükségét érezték annak, hogy sajtónyilatkozatban jelezzék eltérő felfogásukat, amely leginkább a politikai harc elvi és gyakorlati kérdéseiben fogalmazódott meg, majd testet is öltött: előbb a sztrájk kérdésében, később pedig a baloldali eszméket hordozó propagandaanyagok terjesztésében. Ez utóbbi tevékenység miatt 1928-ban két és fél esztendőre fel is függesztették a MÉMOSZ esztergomi csoportjának működését. (13/b) Valamennyi felsorolt szervezetnél aktívabb tevékenységet fejtett ki ezidőtájt a MOVE, mely fénykorát élte a városban. Expanzivitására nemcsak a sokoldalú gazdasági, politikai, kulturális és sport tevékenység a jellemző, hanem a Kaszinó egész épületének bekebelezése is. Aktívan működött a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja is, melynek székhelye a Katholikus Legényegyletben volt. A párt tevékenysége iránt megnyilvánuló kitüntető figyelmet misem bizonyítja jobban annál a fénynél, hogy 1921. június 19-én Mátéffy Viktornak a Széchenyi téren tartott beszámoló-nagygyűlésén megjelent Haller István, a párt országos ügyvezető elnöke is. A nagygyűlést követően a vármegyeháza nagytermében újjáalakuló gyűlést tartottak, melyen Gróh József helyébe Mike Lajost választották pártelnökké. (14) Az országos jelentőségű események közül az első és a második királypuccsal kapcsolatban nem született állásfoglalás; viszont a helyi lapokiban rövid közleményt olvashattunk IV. Károly királyról, mely szerint augusztusban, születésnapja tiszteletére, a belvárosi plébánia-templomban ünnepi misét celebrálnak. Az eseményeket körülvevő csend kialakulásában — Csernoch prímás ezzel kapcsolatos álláspontján túl — minden bizonynyal szerepet játszott az is, hogy a legitimisták mellett Horthy hívei szintén fontos hatalmi posztokat töltöttek be a városban. Közülük talán éppen a legjelentősebb volt SZÍVÓS Waldvogel József, a MOVE esztergomi osztályának elnöke, aki a budapesti műegyetemi zászlóalj parancsnokaként valószínűleg tagja volt a Gömböséit által szervezett puccsellenes egységnek is. A második királypuccsot követően kialakult politikai helyzetben jött létre a Bethlen-Peyer paktum, mely ismét lehetővé tette az MSZDP számára a parlamenti nyilvánosságot. Megszűnt azonlban a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt: — hiánya az elszegényedett agrárproletariátust a kormánypártnak és a szektáknak szolgáltatta ki. Erre engednek következtetni azok az írások is, amelyek ezidőtájt láttak napvilágot az esztergomi sajtóban. Különösen a baptista mozgalom terjedését figyelhetjük meg a városban. A jelenség kiterjedtségét bizonyítja, hogy az alispán a Közigazgatási Bizottság elé vitte az ügyet, mondván: „ .. . Egyáltalán nem tartom örvendetesnek oly szekta megalakulását, mely egyebek közt tiltja a fegyver használatát akkor is, amikor esetleg azt a haza legszentebb érdeke kívánja."' (15) Jellemző a korabeli demagógiára és hangulatkeltésre, hogy azonnal kommunista-veszélyt sejtett minden nem kívánatos jelenség mögött. 202 1
