Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

( 8) Az utcanevek változása: mai utcanév Attila u. Álmos u. Bajcsy-Zs. E. u. — Egy része: Kispiacz — Másik r.: Fő u. 1886-ban — Szél u. 1927-ben — Attila u. — Álmos u. — Ferencz József u. Bajnok u. Batthyány L. u. Esze Tamas u Fürdő u. Galamb u. Ifjúmunkás u. Kölcsey F. u. — Kápolna u. — (363. hrsz.) — Galamb u. — Kórház u. — Kroncz u. — Váczi u. egy része: Káptalan u. másik része: Tsmetö u. — Bajnok u. — Batthyány L u. — Kápolna u. — Fürdő u. — Galamb u. — Imaház u. — Kölcsey F. u. Könyök u. Lenin sétány Lépcső u. Madách u. (tér) Petőfi u. Lőwy Sándor u. Török Ignác u. Üj u. Vasvári Pál u. Vörösmarty u. Zója u. — (355 hrsz.) — Városház u. — Kálvária u. — Duna sor — Lépcső u. — Kereszt u. — Határ u. — Szőlő u. — Rózsa u. — Űj u. — Könyök u. — Csernoch János út — Lépcső u. — Madách u. — Német u. — Szenttamási u. — Rózsa u. — Űj u. — Akácfa u. — Vörösmarty u. — Kálvária u. ( 9) Dr. Sántha József: Esztergom városrészeinek egyenesítése. = Esztergom Évlapjai, 1925. 59—78. p. (10) Lásd Dr. Brenner Antal: Városi élet. = Esztergom Évlapjai, 1925. 107. p. — Ma már az aranyhegyi lakótelep van a helyükön. (11) Keserűvíz fakadás manapság az Attila u. 13. sz. ingatlan pincéjében tapasztalható, jelentős rétegvízszivárgás pedig a Bajcsy-Zsilinszky útnak a Török Ignác utca alatti szakaszán. 1932-ben Dr. Sréter Zoltán m. k. főgeológus vizsgálati Lapján ábrázolta a vízfakadások helyét. A lap a Városi Tanács V. B. Építési, Műszaki Osztályának tervtárában található. (12) A lakások komfortfokozat szerinti megoszlása 1977-ben (az Ybl Miklós főiskola hallgatóinak felmérése alapján): konyha, fürdőszoba, belső WC 13,0 % konyha, fürdőszoba, külső klozet 21,5 % konyhában vízvezeték (falikút) 43,0 "/o vízvezeték csak az udvaron 22,5 % (13) A kálvária-jelenet értékes barokk szobrait az 1920-as években restaurálták, 1970 körül újra, de ma ismét a szétomlás jelei mutatkoznak. A kápolnát és a stációk építményeit 1979-ben, a canterbury érsek látogatása előtt renoválták. Irodalom: Einczinger Ferenc: Szent Tamás-hegy nevezetessége. = Esztergom Évlapjai, 1925. 99—103. p. (14) Aminger 1843. évi akvarell festménye már a toldalékot is ábrázolja. Aminger: Esztergom szab. kir. város látképe. (15) Kaján Imre: A Magyar Vízügyi Múzeum épületének története. (1982.) Kézirat. (16) Az ásatást az esztergomi Balassa Bálint Múzeum végezte, dr. Horváth István vezetésével,. 166