Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

A városlakók körében, de még szakmai körökben is elterjedt nézet az, hogy a hegy mai beépítése a Bazilika munkálataihoz összetoborzott kézművesek kunyhóiból jött létre. Ez a tévedés nyilván a korunkban már nyomorúságosnak tűnő házikók láttán alakult ki. Az igazság az, hogy a máig megőrződött beépítés lényeges elemei a 18. század első felében kialakultak, amint azt Krey hadmérnök 1756-os kitűnő térkéné igazolja. A bazilika építéséhez pedig csak 1820 táján fogtak hozzá. Legyen vezérfonalunk továbbra is Krey térképe (4. kép)! Sajnos, Krey felvétele nem a teljes hegyet ábrázolja. Ezért a beépítés fejlődésének alaposabb vizsgálata előtt kitérőt teszünk, hogy lássuk, mit is jelentett területileg egykor a Szenttamás. A városszerkezeti szerep elemzésekor ma egységesnek tekintendő városrész ugyanis nem felel meg pontosan az egykori nagyközség közigazgatási határainak. Egy Esztergom egyesítése előtti (1886-os keletű) közigazgatási térkép szerint a községet északról Szentgyörgymező (a mai Vasvári Pál utcával), keletről és délről Esztergom királyi város (a mai Irinyi, Népkert, Petőfi és a néhai Hévíz utcával), nyugatról az érseki Víziváros (a mai Malom utcával, a Bajcsy-Zsilinszky úttal és a Batthyány utcával) határolta (7.). — (5. kép) A szenttarpási település — mint község — tehát a városközpont szerepét manapság átvevő Hévízi terület egy részét és a főforgalmú Bajcsy-Zsilinszky utat is magába foglalta. így tehát érthető, hopv az 1756-os térkép a Vár és környékének ábrázolásával megáll a Szent Tamás-hegy mai Vasvári utcájánál. Az bizonyosan leszögezhető, hogy a szerkezetet létrehozó úthálózat már kialakult a 18. század közepére. Ennek fő gerince az országút: a mai Bajcsy-Zsilinszky út. Mögötte fönn piciny házacskákkal az Álmos utcából elinduló Rózsa (1982-től Török Ignác) utca húzódik. A hegyet völgyszerű utca osztja ketté (ez képezte a község északi határát), amely megfelel a Vasvári Pál utca jelenlegi nyomvonalának. Még egy szegélyező utca rögzült ekkorra: a mai Bajcsy-Zsilinszky út, továbbá az összekötő Batthyány és Téglaház utca. A régi térképen fellelhető a mai Zója utca vonala is: a hegy hátán ez vezet a tetőre, ahol a 18. században még nem állt kálvária. Megtalálható az Attila, Lépcső és Könyök utca is. Ennél több Krey térképen nem látszik. Az Üj utca nevében is mutatja későbbi eredetét: a Zója és Vasvári utcák közti kertekben nyitották a 19. század elején. 1838-ban már ábrázolják (8). A házak picinyek voltak, átlagosan 5x10 m területűek. A beépítés jellemzően fésűs, csupán a hegytető felé eső részen mutat halmaz-szerű csoportosulást. A mai beépítés előtörténete A 19. században a házállomány nagyrészt kicserélődött, rögzültek a telekhatárok. A század első negyedében telepített kálvária-kápolna — melyről a műemléki értékek taglalásánál később szó lesz — valószínűleg bontás árán jutott jól megválasztott helyéhez. Ha a beépítés szerkezetét lényegesen már nem is befolyásolták, — de a múlt századi épületállomány létrejöttét bizonyosan segítették a Bazilika építési munkái. Még 155