Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

terv nagyszabású koncepciója a fentiekkel ellentétben mindent radikálisan átformált volna, akkora költségfedezetet követelve, amelynek biztosítása hosszú távon is szinte kilátástalannak mutatkozott. A terv végrehajtását tehát mindenképpen halasztgatnunk kellett, miközben a terület (és lakói!) sorsának megnyugtató rendezése várospolitikailag is elengedhetetlen feladattá vált. A rendezés útja az új szemléletű városrehabilitáció (1) módszerével nyílik meg. Ehhez — országos viszonylatban is — az elsők között jutott el Esztergom Város Tanácsa, mégpedig egy nyilvános városrendezési tervpályázat segítségével, amely az általános rendezési terv felülvizsgálatából indult ki. I A Szent Tamás-hegy városszerkezeti szerepe Ha Esztergomba Dorog felől közelítünk, a Kossuth Lajos utcán, akkor a szemünk elé tűnő városkép látványos lezárásaként kapjuk a Szent Tamás-hegy sajátos beépítésű tömegét. Ez a városrész egykor önálló település volt, de külön szerkezeti egységnek nemcsak ezért tekinthető, hanem morfológiai adottságai miatt is. A Városközponthoz, illetve a központ szerepét ellátó területhez kapcsolódik, amely a Szent Tamás-hegytől a Rudas László utcáig terjeszthető ki, ha Esztergom nagy távlatú fejlődését és a környező települések közintézmény-ellátását is figyelembe vesszük. A szűkebben számított városközpont területe a középkori királyi várost, a Víziváros délkeleti végét és a Szent Tamás-hegyet foglalja magába. A Duna és a hegy leszűkíti a várost, a fő közlekedési utak ennek következtében — a szenttamási terület „kerülgetésére" kényszerülve — a Rákóczi téren egy csomópontban futnak össze. E körül alakult ki, s a jelenleg is folyó átépítéssel fokozott hangsúlyt kapott az a harmadik terület, amely a két történelmi városmagot kapcsolja össze, és amely kereskedelmi funkciót látott el korábban is, de épületállománya sohasem közelítette meg a másik két terület színvonalát. Ha a Szent Tamás-hegv települési funkcióit összehasonlítjuk a környező település-részekkel, akkor rögtön világosabbá válik lakóterületi szerepe (2). Mégpedig olyan lakóterületé, mely közvetlenül kapcsolódik a kereskedelmi központhoz (1. kép), de kapcsolódik a Bazilika és a Vár együttesének turisztikai látványosságaihoz is (2. kép). Területünk tehát kiemelkedő település-szerkezeti értékkel rendelkezik; azonban épületeinek állaga, infrastrukturális ellátottsága jóval alatta van a városi átlagnak. Ilyen adottságok miatt a rendezési tervek a Szent Tamás-hegy területére jelentékeny beavatkozásokat írnak elő. Ha megvizsgáljuk a városrendezési terv-előzményeket, a következőket állapíthatjuk meg: — Az általános rendezési tervet (ÁRT) 1972-ben készítette a VÁTI, jóváhagyása (a 11. sz. út városi átkelő szakaszára adott megoldás kivéte152