Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Őrök megújulás..." Beszélgetések Kollányi Ágostonnal — életútjáról, s a belé torkolló esztergomi ösvényekről

— Furcsa dolog ez.. . Bár Esztergomról nem egy képzőművészeti, műtörténeti témájú film készült, a véletlen úgy hozta, hogy e téren a kollégáim váratlanul sokszor megelőztek. Amikor filmjeikről értesültem, illetve megnéztem ezeket: számomra már csak az utólagos öröm maradt, hogy jó film, jó filmek készültek szülővárosomról. Ilyen volt például Lakatos Vince barátom műve az esztergomi képtárról, kincstárról. . . vagy annakidején, a város ezeréves ünnepségei alkalmával a televízió hatalmas apparátussal készített kitűnő összefoglalója . . . Esztergomról annyi film készült, és a városnak annyi arca van, hogy nagyon nehéz úgy bemutatni filmen, hogy össze is fogja, újat is mondjon róla az ember. Pedig másként nem igen érdemes ... Az összképhez ma Esztergomban ugyanúgy hozzátartozik a kincstár mint a Szerszámgépgyár . . . Rövidfilm mindezt nem képes visszaadni; a tévé említett nagyvonalú adásának nagyobbrészt sikerült. Az ünnepségek idején annyi oldalról került Esztergom előtérbe, hogy nagyon nehéz lett volna utána újból azzal jönni, hogy Esztergomról filmet kellene csinálni. .. Azonban még annyi — filmszalagon feltáratlan, ki nem mondott — témája, rejtett arca van Esztergomnak, hogy állandóan napirenden fog maradni a filmesek számára . .. — A számodra is? — A számomra is .. . Hogy erre egyszer hogy és mint adódik lehetőség, ezt ebben a pillanatban nehéz lenne megmondani... És hogy milyen lenne az én Esztergom-filmem? .. . Engedd meg, hogy erre így. kapásból semmit se válaszoljak: éppen az én munkaterületem szakmai tisztessége engedi meg legkevésbé a felelőtlenséget, hogy lezseren azt mondja az ember: van egy-két ötletem. Először a feltárás kell, a körüljárás, a mélyre nyúló megismerés; mi rejlik még a témában, olyan, ami még nincs kimondva .. . — S az esztergomi „téma" gyakorlati „körüljárása": a visszajárás szülővárosodba (hivatalos meghívásra vagy anélkül) valamennyire folyamatos volt a háború után is? A te visszatérésed — mennyire „örök"? ... — Mondhatom, hogy folyamatos. Hivatalos vendég is voltam egypárszor, a moziban is, a művelődési házban is közönségtalálkozókon, filmes szerzőként .. . Ezeken kívül, hogy úgymondjam, magánemberként is igen gyakran megfordulok Esztergomban. Hála a jó buszközlekedésnek, néha a fiam gépkocsijának, egyedül vagy családosan át-átszaladunk. Barátokhoz, vagy csak egy kis körülnézésre — a történelem és az én „történetem" régi emlékei között... Nagyon fontos nekem ez a — nem tudok jobb kifejezést — „vizuális" kapcsolat, és az, hogy folyton megújítsam a magam számára... És szerencsére a személyes kötődésekből sem kellett még teljesen kifogynom. Régi gimnáziumi osztálytársaimmal is találkozgatunk, nemcsak az érettségi találkozókon, hanem Pesten is, meghatározott helyen, mostanában a Múzeum-kávéházban. Mindig akad valaki, aki legalább évente egyszer összetoborozza telefonon a fővárosba szakadt osztálytársakat ... És persze, az esztergomi barátok . . . Különösen Martsa Alajoshoz járok sokat, akinél mindig találkozni lehet nemcsak a régi emlékeimmel, — hanem a legmaibb Esztergommal is, ennek mind személyeit, szellemi atmoszféráját, mind pedig proölémáit tekintve. 143