Esztergom Évlapjai 1983
Kaposi Endre: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság újjászervezése
A határozat, mely „A város tudományos életének helyzete" c. előterjesztés nyomán született, egyebek között kimondja, hogy a Végrehajtó Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak a szervezeteknek, intézményeknek é-s személyeknek, akik tudományszervező és tudományfejlesztő tevékenységükkel hozzájárultak városunk tudományos életének fejlesztéséhez. A Végrehajtó Bizottság felkéri a városi gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőit, hogy az egyenletes fejlődés érdekében segítsék elő az előterjesztésből eredő feladatok megvalósítását. Kimondja továbbá, hogy a tudományok művelésével foglalkozó személyek összefogása érdekében a Művelődésügyi Osztály -— a Hazafias Népfront Városi Bizottságával közösen — gondoskodjon a Balassa Bálint Társaság működésének felűjításáról. Az 1980-as év elején Bárdos István kezdeményezésére megtörtént a METESZ városi szervezete és a létrehozandó társaság viszonyának meghatározása. Eszerint a METESZ mint szervezet nem lépett közvetlen kapcsolatba a Balassa Társasággal, de tagjai belépését nem akadályozta. 1980. március 21-én a Városi Tanács dísztermében tartotta újjáalakuló közgyűlését az Esztergomi Balassa Bálint Társaság. Az ülést Hegedűs Rajmund, a Hazafias Népfront városi elnöke nyitotta meg, majd Brunszkó Antal tanácselnök beszéde hangzott el. „Március 21-e országos és nemzetközi jelentőségű munkásünnep, mely számunkra — esztergomiak számára — különös beccsel is bír, hiszen ezen a napon űzték ki véglegesen a városból a fasiszta csapatokat a Vörös Hadsereg katonái. Lehetnek sokan itt és máshol is, akik felteszik a kérdést, miért biztosítunk különös jelentőséget egy értelmiségieket és közéleti embereket tömörítő társaság újjáalakításának azáltal, hogy első összejövetelét e fontos ünnep délutánjára időzítettük? A kérdésre igen egyszerűen válaszolhatunk: azért, mert napjainkra a várospolitika szempontjából különös fontosságúvá vált valamennyi, fejlődésünkért tenni akaró szellemi erő szervezett összefogása..." — mondotta, majd így folytatta beszédét: „...A Társaságnak ott kell folytatnia a munkát, ahol a haladó elődök abbahagyták — természetesen az új körülmények között, szocialista építésünkre adaptált célokért. A tennivaló nem kevés! Városunk gazdaságilag, társadalmilag, politikailag és ideológiai téren hatalmasat fejlődött 35 esztendő alatt, de vannak ki nem használt tartalékaink is bőven. . . Legyen a Társaság az egyik erjesztője ennek a hatalmas munkának, s talán egyes feladatokban gazdája is ..." A beszéd elhangzása után a már korábban szétküldött Szervezeti és Működési Alapszabályzat vitája következett, melyben hét felszólalás hangzott el, majd a közgyűlés a szabályzatot — a javasolt kisebb módosításokkal — egyhangúlag elfogadta, és kimondta az újjáalakulást. Ezután a tisztségviselők megválasztása következett, melynek eredményeképpen a Társaság elnöke Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező, Esztergom díszpolgára, alelnöke Dr. Gyarmati Lajos tanszékvezető főiskolai tanár, titkára Dr. Szontágh Csaba osztályvezető főorvos, pénztárosa Pifkó Péter levéltáros lett. Az „Esztergom Evlapjai'" szerkesztőbizottságát a közgyűlés változatlan összetételben megerősítette. 115