Esztergom Évlapjai 1983

Kaposi Endre: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság újjászervezése

A határozat, mely „A város tudományos életének helyzete" c. előter­jesztés nyomán született, egyebek között kimondja, hogy a Végrehajtó Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak a szervezeteknek, intézmé­nyeknek é-s személyeknek, akik tudományszervező és tudományfejlesz­tő tevékenységükkel hozzájárultak városunk tudományos életének fej­lesztéséhez. A Végrehajtó Bizottság felkéri a városi gazdasági és társadalmi szer­veinek vezetőit, hogy az egyenletes fejlődés érdekében segítsék elő az előterjesztésből eredő feladatok megvalósítását. Kimondja továbbá, hogy a tudományok művelésével foglalkozó szemé­lyek összefogása érdekében a Művelődésügyi Osztály -— a Hazafias Nép­front Városi Bizottságával közösen — gondoskodjon a Balassa Bálint Társaság működésének felűjításáról. Az 1980-as év elején Bárdos István kezdeményezésére megtörtént a METESZ városi szervezete és a létrehozandó társaság viszonyának meg­határozása. Eszerint a METESZ mint szervezet nem lépett közvetlen kapcsolatba a Balassa Társasággal, de tagjai belépését nem akadályozta. 1980. március 21-én a Városi Tanács dísztermében tartotta újjáalakuló közgyűlését az Esztergomi Balassa Bálint Társaság. Az ülést Hegedűs Rajmund, a Hazafias Népfront városi elnöke nyitotta meg, majd Brunsz­kó Antal tanácselnök beszéde hangzott el. „Március 21-e országos és nemzetközi jelentőségű munkásünnep, mely számunkra — esztergomi­ak számára — különös beccsel is bír, hiszen ezen a napon űzték ki vég­legesen a városból a fasiszta csapatokat a Vörös Hadsereg katonái. Le­hetnek sokan itt és máshol is, akik felteszik a kérdést, miért biztosítunk különös jelentőséget egy értelmiségieket és közéleti embereket tömörítő társaság újjáalakításának azáltal, hogy első összejövetelét e fontos ün­nep délutánjára időzítettük? A kérdésre igen egyszerűen válaszolhatunk: azért, mert napjainkra a várospolitika szempontjából különös fontossá­gúvá vált valamennyi, fejlődésünkért tenni akaró szellemi erő szervezett összefogása..." — mondotta, majd így folytatta beszédét: „...A Tár­saságnak ott kell folytatnia a munkát, ahol a haladó elődök abbahagy­ták — természetesen az új körülmények között, szocialista építésünkre adaptált célokért. A tennivaló nem kevés! Városunk gazdaságilag, tár­sadalmilag, politikailag és ideológiai téren hatalmasat fejlődött 35 esz­tendő alatt, de vannak ki nem használt tartalékaink is bőven. . . Le­gyen a Társaság az egyik erjesztője ennek a hatalmas munkának, s ta­lán egyes feladatokban gazdája is ..." A beszéd elhangzása után a már korábban szétküldött Szervezeti és Működési Alapszabályzat vitája következett, melyben hét felszólalás hangzott el, majd a közgyűlés a szabályzatot — a javasolt kisebb mó­dosításokkal — egyhangúlag elfogadta, és kimondta az újjáalakulást. Ezután a tisztségviselők megválasztása következett, melynek eredmé­nyeképpen a Társaság elnöke Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrende­ző, Esztergom díszpolgára, alelnöke Dr. Gyarmati Lajos tanszékvezető főiskolai tanár, titkára Dr. Szontágh Csaba osztályvezető főorvos, pénz­tárosa Pifkó Péter levéltáros lett. Az „Esztergom Evlapjai'" szerkesztő­bizottságát a közgyűlés változatlan összetételben megerősítette. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom