Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

A legnagyobbak (Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy Károly) folyamatosan se­gítették a szerkesztő nemes törekvéseit. Mellettük sok olyan írót, költőt találunk, kik a kor irodalmának, tudományosságának és közéletének kiváló képviselői voltak. Csak néhány nevet említek a nevezetesebbek közül. Czuczor Gergely a romantikus nemzeti eposz egyik úttörője volt, számos népdalt írt, a magyar nyelv nagy szófejtő szótárának megalkotója (Czuczor -— Fogarasi szótár), a Magyar Tudományos Akadémia titkára. Haladó szellemű, a 48-as forradalom híve, s amint Riadó c. verse bizonyítja, ma­ga is forradalmár volt. Baráti Szabó Dávid a deákos iskola egyik vezér­alakjának számított, aki Berzsenyi és Vörösmarty útját egyengette az irodalomban. Aranyosrákosi Székely Sándor a hexaméteres nemzeti eposz egyik megteremtője ( A székelyek Erdélyben), hatott a Zalán futására is. A klasszikus mitológia helyett nemzeti mitológia megteremtésére töreke­dett. Fáy András a reformkor egyik legismertebb közéleti alakja volt, mese- és regényíró, a nőnevelés híve, megalapítója az első magyar taka­rékpénztárnak. Guzmics Izidor, aki költő, műfordító és nyelvújító volt, drámákkal és versekkel segítette az Urániát. Kazinczy barátja volt, a magyar kultúra sokoldalú és értékes munkásaként tartották számon. Kováts Pál író, szerkesztő és orvos, akit mint novellistát Kisfaludyval és Fáy Andrással együtt emlegettek. Az Urániában nagysikerű vígjátékai mellett ebeszéléseket is publikált. Jóízű humorral ábrázolta a polgároso­dó nemesi társadalom viszonyait. Szalay László publicista és történész, fiatalabb korában költő és kritikus volt. Magyarország története c. mun­kája a kor legértékesebb történetírói alkotása. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, Toldy után pedig ő lett az Akadémia titkára. Szemere Pál sokoldalú egyéniség volt: költő, esztéta, kritikus, szerkesztő. Fáradhatatlanul munkálkodott a magyar műveltség előbbrevitelén. Kazinczy és Kölcsey barátja, a Tudományos gyűjtemény egyik megalapítója volt. Porwri Thewrewk József ügyvéd, régiség- és történetbúvár volt, felfedezte a róla elnevezett Tewrewk-kódexet, sok magyar régiség kiadója. Korának egyik legellentmondásosabb alakja. Epigrammáit Pozsonyban adták ki, néhány munkája Esztergomban, Beimelnél jelent meg. Karats Teréz pedagógus és író a magyar nőnevelés egyik úttörője volt, neve sűrűn szerepelt az Uránia köteteiben. Fővárosi és más vidéki lapokban, folyóiratokban is publikált. A zalaegerszegi Császár Ferenc mint költő, novellista és műfordító vált ismertté. A sza­lonköltészet képviselője, verseit csiszolt forma jellemezte. A Pesti Napló megalapítója, Dante első magyar fordítója. Számos jogtudományi művet írt. Dálnoki Gaál József bölcseletet és jogot tanult Pesten, Szalay és Eöt­vös József barátja, az Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tag­ja. Versei, szatírái, elbeszélései az Urániában és a korabeli folyóiratok­ban jelentek meg, bohózatait sikerrel adták elő. Lefordította Calderon egyik drámáját, történetírói munkássága is jelentős volt. 1849-ben a Március Tizenötödike c. politikai napilapot szerkesztette. Sokoldalú tevé­kenysége kezdeményezően hatott a reformkor irodalmára. Bálás Teofil Ferenc Párkányban született; esztergomi kapcsolatai miatt is megér­demli, hogy nevét ideiktassuk. Magyar és latin nyelven írta költemé­nyeit. Könnyen, nagy formaérzékkel verselt, magyar versei tetszettek, egyik kritikusa Arany János költeményei mellé állította őket. Verseinek nagy része elkallódott, egy kötetre való költeménye 1831-ben jelent meg 1926-

Next

/
Oldalképek
Tartalom