Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

Szeder Fábián dalaiban (Népdalok. = Uránia, 1830.) is az egyszerűség a legszembetűnőbb: Óh be szépen hegedűlnek A~csárdában valakinek; Bár a nóta nekünk szólna Eskövőnkre, még szebb volna. Az Uránia egyik legkedveltebb műfaja az epigramma volt. Az epigramma antik eredetű, emlék- és sírhelyeken vésték kőbe. Kis műfaj, de fejlett formaérzéket és nagyfokú tömörítési készséget igényel. Az európai irodalomban a felvilágosodás idején vívott ki magának nagyobb népszerűséget. Jellemző

t hogy elméletét elsőnek Lessing, a német felvilágosodás nagy költője és kritikusa fogalmazta meg. A német irodaloiri közvetítésével került Kazinczy kezébe, amelyben jó fegyvernek bizonyult, és az ő nyomán egyre többen használták. Az Uránia szerzői is a kor irodalmi hagyományát követve írták meg epigrammáikat. A legtermékenyebb szerző Ponori Thewrewk József volt: az Uránia 1830. évi száma egyszerre 22 különböző témájú, — bár nem mind klasszikus értelemben vett — epigrammáját közölte. Ízelítőül álljon itt Bolha című költeménye: Bolha, te csendes légy, mikor álmodik a deli rólam. Csípd, s költsd fel, mással álmaiban ha enyelg. Dálnoki Gaál József (Verskoszorú = Uránia, 1830.) 10 epigrammában mimiatür írói arcképeket rajzol tíz kortárs íróról, költőről (Berzsenyi Dániel, Horváth István, Kazinczy^ Ferenc, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály). Virág Benedek írói és emberi képe: Két törvény kötelez: higyj! egyike; mása: de kétlőn. Ügy nagy az emberi ész, kétleni, hinni ha tud. Szeder Fábián is gyakran élt e műfajjal egy-egy ötlet vagy magvasabb gondolat kifejezésére: Élni tanultam, de sírba taszít a halál. Aki megtanult élni, az meghalni is tud. (K. L.: Egy filozófus sírkövére. = Uránia, 1829.) E kis költemények sokszor találóan mutattak rá erkölcsi-társadalmi fogyatékosságokra, emberi kicsinyességekre. Sylvester János óta magyarul is folyik a hexameter, a nyelv mégsem bizonyult mindig elég hajlékonynak és csiszoltnak; a kis epigramma nehéz műfaj, csak igazi művész tolla alól indul el a hibátlan daktiluszok halkuló lejtése. Azt tartják, hogy az Uránia túlnyomórészt a kezdő, fiatal írók jelentéktelen munkáit közölte.

2

1 A zsebkönyv egyik célja valóban a kezdő írók felkarolása volt. Tény, hogy szerzői gárdájában sok a másodrangú író és költő: a meginduláskor az idő rövidsége is közrejátszott abban, hogy „némely honnyi Literátorok", vagyis a legnagyobbak nem dolgozhattak az almanach számára. De már a harmadik szám elején büszkén hirdeti S. F. (= Szeder Fábián) epigrammája: Harmadik éve, hogy e kisded tárháznak is adnak A lángabb elmék szép szúleményi becset. 1926-