Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

Nyelvészeti munkái közül külön figyelmet érdemelnek azok a kéziratok, amelyek a magyar nyelv szókincsével foglalkoznak. Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök? c. munkája akad'émiai pályázatra készült. Több mint 700 gyökérszót gyűjtött össze, de közölte származékaikat is. Hagyatékában két kéziratos szótár is található. A kisebbik kb. 10 000 szó jelentését adja, összevetve a német és latin értelmezéssel. A másik mintegy 50 000 szót tartalmaz, itt már teljesebb jelentésre törekszik: a latin és német mellett a szinonimákat is felhasználja. A szótárkészítés fáradtságos munkáját az ország szóval szeretném érzékeltetni. Az első szótárban a szó még így szerepel: ,ország' — regnum, das Land A másik szótárban a következőképpen fordul elő: ,ország' — regnum, das Land, R-eich, Angolország, Anglia, England, Francziaország, Gallia, Frankreich, birodalom, impérium, Reich, német birodalom, impérium germanicum A szótárak azt bizonyítják, hogy Szeder Fábián Füssön, jószágkormányzó korában sem szakított a nyelvészettel. A szótárkészítés rendkívül munkaigényes volt, szótárai megírására a reformkor szelleme buzdította őt, bár kiadásukra — úgy látszik — nem talált vállalkozót. Szótárkészítő munkájában egyrészt a korabeli írók műveire támaszkodott, másrészt felhasználta a nép nyelvét és a régi nyelvet is. így egyaránt alkalmazta mind a szinkrónia, mind a diakrónia elvét.

1

6 A nyelvújítás részterületéhez tartozott a szógyűjtemények készítése.- Szeder Fábián ebben a munkában is részt vett; a szakszavak gyűjtésére, magyarítására egyébként a Tudós Társaság is ösztönözte tagjait. Nyelvtörténeti szempontból is értékes a régi magyar nyelvből vett alfabetikus szógyűjteménye (glosszárium Telegdi Miklós prédikációihoz). Magyarázat közben hosszabb szövegrészeket is közöl, jól példázza Telegdi Miklós szép magyarságát, nyelvi tisztaságát. Több vidék népi szólásmondásait alkalmazza, régi szavakat idéz fel, szórövidítéseket is használ. Szeder Fábián szerint „sok van még nyelvünkre nézve a régiség tárházában felfedezni való." Ebben a glosszáriumban találjuk ezt az István királyra utaló bejegyzést is: „... ki esztergamot születéc ez világra".

1

7 Összeállított egy tisztára növénytani szógyűjteményt; — e mellett szinte feltűnő egy másik szótár vegyes tartalma (sport, technika, fizika, hadászat, stb.) .Jellemzően érdekes az a tény, hogy ebben is szép számban közölt közmondásokat és szólásokat. E szógyűjtemények azt példázzák, hogy a reformkorban nyelvünk már rendelkezett a tudományos szintnek megfelelő szókinccsel. Szeder Fábián nyelvészeti munkássága magasabb szinten végzett nyelvművelői tevékenység volt. A nyelvújításhoz kapcsolódott, a mozgalomnak azt a szakaszát képviselte, amikor már nem annyira a nyelv „csinosodása" volt a cél, hanem az egységes köznyelv kialakulása érdekében a nyelv standardizálása került előtérbe. Itt már az volt a fő feladat, hogy egységesen meghatározzák a helyes nyelvhasználat normáit, és e normákat elfogadtassák a nyelvet használó közösség tagjaival. Szeder Fábián nyelvészeti munkái elősegítették ezt a folyamatot, ebben rejlik nyelvtörténeti jelentőségük. 1926-