Esztergom Évlapjai 1981
Dr. Horváth István: A klastrompusztai rom eredete. (Adatok a pálos rend történetéhez)
meg. (Nem vonatkozhat ez az elnevezés a Kesztölc közelében, a Pilishegy túlsó oldalán — az egykori cisztercita monostor romjai mellett lévő mai Pilisszentkeresztre sem, mivel a Pilis-hegy keleti oldala a budai szandzsákhoz tartozott. 4 5/a) 5. Végül a rom pálos eredetét igazolja a monostor és templomának jellegzetesen pálos alaprajza és elhelyezkedése is. A pálos építészettel foglalkozó Ádám Iván nyomán a fő jellegzetességeket az alábbiakban összegezhetjük: a) a monostor magányosan áll, többnyire völgynek Ny-i, vagy D-i oldalán (itt D-i oldalon), kissé emelkedett helyen; b) a hegyi monostorok nem kiugró hegyfokon, hanem védett, takart dombnyulványon, gerincek horpadásaiban állnak; c) legtöbbször forrás mellett, s a közelben halastavat létesítenek (középkori eredetű halastó a klastrompusztai romok közelében, ÉNy-ra, fekvő, ma Királyné tavának nevezett duzzasztott tó) (7. kép): d) a templomok általában kicsinyek, kőből épültek, hosszú szentéllyel, többnyire sokszög-záródással, torony nincs a templomon, és a monostor mindig a templom E-i oldalán fekszik. i 6 (8. kép) A fenti megállapítások a klastrompusztai romra mind ráillenek, és talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy ezek az alaprajzi és építészeti sajátosságok — a helyi földrajzi adottságok miatt — éppen itt, az első monostornál alakultak ki, és innét terjedtek szét az egész országban a pálos rend körében. A monostor történetéből: A Szt. Kereszt monostor 1250-től 1304-ig a rend központja volt. Ebben az időben itt székelt a rendfőnök (generális), aki mellett a monostornak külön főnöke (prior vagy perjel) is volt/' 7 Üzséb főnöksége (1250—1270) idején Benedek volt a Szt. Kereszt monostor perjele, akit Özséb halála (1270. jan. 20.) után rendfőnökké választottak. 4 8 1285-ben királyi hadak égették fel a rendházát. 4 9 (Talán e tűzvész utáni átépítés alkalmával kapta a templom jelenlegi gótikus alaprajzát.) 1287-ben a Szt. Kereszt monostor szerzeteseivel népesítették be a Szt. Lélekről nevezett pálos monostort. (Pilisszentlélek határában láthatók ennek romjai). 1289-ben a korábban okozott károk megtérítésére IV. László király nekik adományozza a már említett Üllőkő földjét. 0 0 Benedek 1290-ig kormányozta a rendet. Halála után Istvánt (Özséb kedves tanítványát) választották meg az új generálisnak, aki megerősítését Lodomér esztergomi érsektől — mint megyés-püspökétől — kérte, majd 1294-ben résztvett az esztergomi egyházmegyei zsinaton is. 5 1 Ugyancsak István volt az, aki megbízta a Szt. Kereszt monostor új priorját, Lőrincet, hogy az esztergomi egyházmegyében élő pálos szerzetesek (és a még mindig jelentős számú remeték) részére — a veszprémi, ill. pécsi püspökökhöz hasonlóan — külön szabályzatot kérjen az esztergomi érsektől. Lodomér érsek 1297-ben el is készítette részükre az új szabályzatot, amit azután az egri püspök is átvett egyházmegyéjében. 5 2 1926-
