Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

újabb szanálások árán, a városközpont területének további növelésével lehetséges. — A város lakásépítési területének fejlesztése a bánomi, a Szentgyörgymező alatti területen még hosszabb távon biztosított. Ugyanakkor a városközpont területéhez kapcsolódó Szenttamás-hegy — Zalka M. u. — Honvéd u. területen lévő (Tabán típusú) beépítés műszaki értékkel szinte egyáltalán nem rendelkező lakásállománvának kicserélése az érintett területeken olyan elodázhatatlan rehabilitációs feladatot jelent, amire jelenleg városépítési gyakorlatunk nem is ismer elfogadható és megnyugtató megoldást. — A város közműhálózata régi, nagyrésze elavult, ezért a közművesítés nem megfelelő. A vízellátás 1926-ban kezdett kiépülni. A vízvezeték a városközponti belterületen minden utcában le van fektetve. A hálózat avultságára jellemző, hogy a vízfogyasztás 12 %-a az elszivárgásból adódik. A csatornahálózat egyesített rendszerű, szennyvíztisztítás nincs. ^A szennyvíz a csapadékkal együtt több helyen jut a Dunába. Jelenleg folyik a csatornahálózat rekonstrukciója és az új főgyűjtő kiépítése sajtolásos technológiával. Ezzel sikerült megmenteni a pótolhatatlan értékű Lenin sétányi platánfasort. A városközponthoz szervesen kapcsolódó Szenttamás-hegy területe csatornázatlan. A szennyvíz és a csapadékvíz az út közepén kialakult folyókon csurog le, és a hegy lábánál víznyelőbe torkollik. A csatornázás a terület talajtani védelme szempontjából is halaszthatatlan. A várost keletről határoló hegyek lejtőiről a záporvíz a város felé folyik: ennek a nagy mennyiségű víznek az elvezetése sok problémát okoz. A hegyoldalak és a kialakult vízmosások erózió-védelmének teljes hiánya miatt, a záporvíz a lejtőket hordalék alakjában fokozatosan a városba viszi. A víz a csatornába érve esését veszti, tehát hordalékával a csatornát feliszapolja, eltömi. Árvíz idején nagyon nehezen tud lefolyni a csapadék, mert a nyílt betorkollások zöme víz alá kerül. A záporvíz árvízmentes időben is számos helyen elöntést okoz, mert a csatornahálózat hegy felőli vége a vizet nem képes befogadni, ugyanakkor a város számos pontján, az aknákon és víznyelőkön keresztül a záporvíz hatására a szennyvíz is feltör. Ilyenek a városközpontban a Rákóczi tér, Bajcsy-Zsilinszky út és a Fürdő-köz torkolata. Az eddigiek során — ha csak vázlatos elemzés alapján is, de meghatározásra kerültek a legfontosabb városépítészeti és városépítési problémák. A következő fejezetben ezek megoldására kísérlek meg javaslatot tenni. III. Városépítési és városépítészeti feladatok 1. Közlekedés A Szentendrétől Esztergomig terjedő üdülő és idegenforgalmi településláncolat és a Komáromtól Esztergomig húzódó ipari agglomeráció találkozási pontjában helyezkedik el Esztergom. így a városon keresztül halad a 21