Esztergom Évlapjai 1981
Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)
Az „olcsó" víziutak használatát szintén az energiahiány inspirálja. Ez lesz egyben az első magyar vízierőmű, mely számottevő (80 MW) villamosenergia-termelésével energiagondjainkat is enyhíteni fogja. A nagymarosi víztározó 42 km- víztükrével, 270 millió m : i víz tározásával a térség természeti alakulásában is változtató tényező lesz, elsősorban klimatikusan. Nagyobb lesz a párolgás, kisebb a hőingadozás. Ennek következtében a környező növényzet feldúsulása várható. Mivel a völgyzárógát 7—8 méteres vízszintemelése egészen Komárom—Ács térségéig visszaduzzaszt, így e folyamszakasz mentén előtérbe kerül a fokozottabb mezőgazdasági vízkivétel öntözési célokra, s ezáltal nagyobb termések elérése. Várható a zöldségtermelési ágazat vízmenti kialakulása, ugyanakkor a megemelkedő talajvíznívó miatt a környező szántóföldek elrétiesedése. A genetikai talajváltozás a szálastakarmány-termelésre, s ezen keresztül a tejelő- és húsmarhatartásra készteti az itteni gazdaságokat, mivel csökkenni fog a szemestermények termelésére megfelelő talajtípus. Ebből eredően a Duna-mentén 1000 ha-t is érinthet az a változás, amely a művelési ágakban megy majd végbe. (A létesítmény építésével összefüggő 1415 ha termőterület-csökkentést az előzőekben már jeleztem.) A Duna-kanyar természeti környezetének kultúráltsági foka emelkedik, panorámája még változatosabb, még lebilincselőbb lesz. Ez várhatóan éppúgy az infrastruktúrális vonzás növekedését eredményezi, mint e nagyberuházás többi hatástényezője: a vízisportok bővülő lehetősége, a fellendülő idegenforgalom, a nagy energiatermelő kapacitás, — egyszóval egy, az eddiginél jóval fokozottabb arányú mozgás. Mindez a szolgáltató ágazat jelentős fejlődését fogja megkövetelni, aminek következtében még több élelmiszerre lesz igény. Megnövekszik a szállításra kényes és gyorsan romló élelmiszerek (friss zöldség, bogyósgyümölcs, tejtermék) termelőbázisának jelentősége. 3. Esztergom város regionális szerepköre Kormányzatunk annak érdekében, hogy egy-egy táj és annak településhálózata minél hatékonyabban szolgálhassa a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését, — 1007/1971. (III. 16.) számon határozatot hozott a településhálózat fejlesztésének koncepciójáról. A regionális szerepkört öt fokozatra osztotta; 1. Országos központ (főváros) 2. Kiemelt felsőfokú központ (Győr) Felsőfokú központ (Székesfehérvár) Részleges felsőfokú központ (Tatabánya) 3. Középfokú központ (Esztergom) Részleges középfokú központ (Oroszlány) 4. Kiemelt alsófokú központ (Pilismarót, Piliscsév, Baj na) 5. Egyéb települések 193-
