Esztergom Évlapjai 1981

Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)

(E számsor egyenletesen csökkenő tendenciáját örvendetesnek kellene tekintenünk, ha nem tudnánk, hogy adatai — különösen az utóbbi évekre vonatkozóan — jócskán „kozmetikázottak.") Valóságban a termőföld csökken; s ez a tényleges irányzat erősen ipari jellegű megyénkben még fokozottabban érvényesül, a sok földterületet igénylő dinamikusabb fejlesztés-bővítés következtében. Ipari, bányászati, közlekedési (autópálya), vízügyi, kommunális stb. létesítmények céljára a legutóbbi 13 év alatt (a Földvédelmi Törvény életbelépése óta) a megye mezőgazdasági rendeltetésű földjeinek 2 %-át, azaz 2847 ha-t kellett átengedni, tehát az élelmiszertermelés alapvető termelőeszközéből kivonni. A termőföldcsökkenés évenkénti hullámzásának szemléltetésére a következő számadatok szolgálnak: 1967-től — 1971-ig csökkenés 599 ha 1971-től — 1975-ig csökkenés 396 ha 1975-től — 1979-ig csökkenés 1603 ha (autópálya!) 1979-től — 1980-ig csökkenés 249 ha Összesen : 2847 ha A VI. Ötéves Terv nagyberuházásainak már ismert területigénye szintén számottevő; — nagymarosi vízlépcsőre 1415 ha — timföldgyár iszaptározójára ' 150 ha Összesen : 1565 ha A termőföld csökkenése, illetve parlagon hagyása természetesen nem holmi új — vagy éppen a szocialista rendszerű gazdálkodással járó — jelenség; hanem általában a különféle gazdasági válságok, korszakváltások kísérője. Egy „Esztergom jövője" című — 1927-es kiadású — pártprogramnyilatkozatban (Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt) is felfedezhető a parlagterületek hasznosításának problémaköre. Ma az energiaválság időszakát éljük, de egy — ennél sokkal nehezebb —• élelmiszerkrízis előjelei is mutatkoznak már, például az ún. „fejlődő országok" egyre növekvő gabonafelvásárlásaiban, s az ennek nyomán emelkedő gabonaárakban. (A húsfélék felvásárlására egyelőre még nem rendelkeznek megfelelő nemzeti jövedelemmel.) E világgazdasági korszakváltás idején természeti adottságaink jobb kihasználására sok a tennivalónk, beleértve a kevésbé jó földek — ma gazdaságtalannak tűnő — intenzív újrahasznosítását is. A Dunazug hasznosításának jövője Földünk népessége a mai 4 milliárdról — az ezredfordulóra, azaz 20 éven belül — több mint 6 milliárdra szaporodhat. Már jelenleg is nyomasztóak azok a különbségek, amelyek egyes kontinensek, egyes országok, de az 191-