Esztergom Évlapjai 1981

Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)

merinói fajtából került ki, de az összállományban még mindig az ősi rackaés cigaja-fajták játszották a főszerepet. Ezeknek pedig 81 %-át — gondos, odaadó munkával — a parasztság tenyésztette. A századfordulótól a térség életében a fejlődő ipar és bányászat egyre fontosabb szerepet tölt be. 1935-ben az itt élő népességnek már nem egészen 30 %-a dolgozott a mezőgazdaságban, az országos 50 %-kal szemben. Igaz viszont, hpgy az iparba, bányába áramlók jórésze a földet, állatokat — mint megélhetése viszonylag biztonságos alapját — továbbra is igyekezett megtartani: „Félig paraszt volt, aki csak tehette, S csak félig bányász — ilyen kétlaki.. .". (Kónya Lajos) Ez a változási tendencia különösen nagy erővel érvényesült a Dunazug Komárom megyére eső térségében. A következő fejezettől kezdve adataink és fejtegetéseink e megye területének mezőgazdasági hasznosítására vonatkoznak. A szocialista átalakulás — napjaink mezőgazdasága Az 1945-os földosztás következtében, közel 20 000 kh egyházi nagybirtok került a parasztság kezébe. 1949-ben létrejön a környei Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat, még nyolc üzemegységgel. (Bikolpuszta, Tarján, Agostyán stb.) 1950-ben az üzemegységekből önálló állami vállalatok alakultak, ugyanakkor középirányító szervükként felállítják a Komárom megyei Állami Gazdaságok Központját. E gazdaságok szervezete még gyenge volt, fegyelmük pedig laza. 1948-tól a parasztság társulásai életre hívták a termelőszövetkezeti formákat. Elsőnek Baj községben alakult 300 kh-on termelőszövetkezeti csoport, nem sokkal később pedig Leányváron és Szőnyben is. Ebben az időben történelmi szerepet töltöttek be a gépállomások. Az agrárpolitika végi'ehajtása során — a jelentős eredmények mellett — előfordultak komoly hibák is. Sok kétkezi munkából élő és köztiszteletben álló középparaszt ún. kuláklistára került. A látványos eredmények megalapozatlan túlhajtása rövidesen kiütközött. A zárszámadások gyenge eredményeket tükröztek. Megkezdődött a földtől való menekülés, és a falvakból való elvándorlás. (1952-ben 667 egyén 3726 kh = 2144 ha földet ajánlott fel Komárom megyében az államnak.) fy33-ban a szövetkezetek beadási kötelezettségét átlagosan 10 %-kal mérsékelték. Azonban ez már későn történt. Kesztölc, Nyergesújfalu, s a megye további 25 termelőszövetkezeti csoportja benyújtotta feloszlatási kérelmét, amit 1954-ben újabb kilépési hullám követett. 1955-ben a megyében újabb termelőszövetkezeti szervezés indult és 537 fővel gyarapodott a belépők száma, mivel az MDP KV júniusi határozata kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését Komárom megyében az elsők között kell végrehajtani. 187-