Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Geday Gusztáv: Rudinai Molnár István (1851—1920)

A termesztéshez szorosan kapcsolódik az értékesítés is. Viszont hazánkban nem volt speciális, nagyobb volumenű gyümölcsértékesítés. A kezdeti lépéseknél tartottak még a nyugati államokban is. Rudinai Molnár látta a problémát, több utat tett külföldön a kérdés helyszíni és gyakorlati tanulmányozására. Fiatal kertész-szakembereket küldött ki rövidebb-hosszabb tanulmányutakra, akik a védekezés mellett a gyümölcsértékesítési módszereket is alaposan tanulmányozták. Ezek között volt dr. Mohácsy Mátyás is, aki később a magyar nagyüzemi gyümölcstermesztés apostola lett. Rudinai Molnár István szaklapok hasábjain ismerteti a megoldás technikai és gyümölcstermesztési részeit, majd több kiadást megért „A mezőgazdasági ^gyümölcstermelés és értékesítés" (Bp. 1898. és 1907.), illetve ,,A gyümölcs értékesítése" (Bp. 1913.) c. műveiben bocsátja közre. E munkákban részletesen kitér a szedés, osztályozás, csomagolás, eltartás általános és speciális magyar kérdéseire, majd a feldolgozás különböző eljárásait ismerteti (aszalás, különböző íz- és lekvárfőzés, borkészítés, szeszfőzés stb....). Rámutat e könyveiben a kérdés közgazdasági részére, sőt utalásokat ad termelési és értékesítési szövetkezetek létesítésére. Szakismeretek terjesztésére a szó mellett szinte haláláig felhasználja az írást is. Irodalmi tevékenysége páratlan az akkori magyar kertészeti irodalomban. Munkái zöme nem a feudális nagybirtokosokhoz szól, hanem a termelők kis- és középgazdarétegéhez. 24 önálló kertészeti, szőlészeti és borászati munkát írt, melyek egy részét német, francia, olasz, szerb, román, szlovák "és rutén nyelvekre is lefordították. 13 munka megírásában volt közreműködő, szerkesztette, irányította 7 mű, illetve több katalógus, faiskolai árjegyzék, borászati zsebnaptár elkészítését. Szaklapokban (Annalen der Óenologie, Borászati Lapok, Gazdasági Lapok, Gyümölcskertész, A Kert, Kertészet, Kertészeti Lapok, Köztelek, Pomologische Monatshefte, Vigne Americaine, Weinlaube stb. ..), időszaki sajtóban többszáz szakcikkben tanította a népet. Tíz éven át (1877—1887) szerkesztette a „Borászati Lapok"-at: a külföldön lenézett. magyar szaklapot európai színvonalúvá fejlesztette, mellyel a német lapok csereviszonyra léptek, sőt az egyik lap Budapesten fordítót^ is tartott 22 éven át (1891—1912), pedig a legnagyobb sikerű magyar kertészeti szaklap, a „Gyümölcskertész" szerkesztője volt. Főbb munkái a már említetteken kívül: A fatenyésztés (7 kiadást ért meg), Gyakorlati gyümölcstermelés, Magyar Pomológia (Pomologie Hongroise), A kisgazda többtermelése, Az okszerű borászat népszerű vezérfonala (2 kiadásban), Szőlőnk újjáalakítása amerikai szőlőfajok segélyével, Utilisation des Fruits, stb. Irodalmi, de irodalomszervező munkájában is óriási segítséget, biztonságot jelentett az a garancia, hogy — amint Rudinai Molnár írja: „ . . . a szaklap ezen országos szakintézet [Kertészeti Egyetem jogelődje] árnyékában szerkesztetik". Ez a tény nem engedte meg, hogy rászoruljon iparszerűleg gyártott, semmi újat nem mondó cikkekre, hanem gyakorlatilag igazolt kísérletek eredményeit hozhatta. Eredményes munkájáért sok elismerésben részesült. Számtalan külföldi és hazai rendjellel tüntették ki. 1893-ban a királytól tanácsosi kinevezést, 1902-ben magyar nemességet (Rudinai előnévvel) és 1906-ban miniszteri tanácsosi címet kapott. Egész életét hivatása, munkája töltötte be, földi javak gyűjtésére nem törekedett. 174-