Esztergom Évlapjai 1981

Martsa Alajos: Éveim az esztergomtábori Fiúnevelő Intézetben. 1920—1925. (Visszaemlékezés)

jMartsa Alajos:! ÉVEIM AZ ESZTERGOMTÁBORI FIÜNEVELŐ INTÉZETBEN 1920—1925. (Visszaemlékezés) Az esztergomtábori Állami Fiúnevelő Intézet 1920-ban létesült. Első növendékei (mintegy 60-an) az új Csehszlovákiából, Znióváraljáról áttelepült hasonló intézet állami gondozottai voltak. A fiúkat Bauer József igazgató hozta át Magyarországra. En magam 1920 januárjában kerültem az intézet (akkor még magán) polgári iskolájába mint bejáró tanuló. Családom Pozsonyból települt Esztergomtáborba. Apámat, a MÁV alkalmazottját, a vasutas szakszervezet bizalmiját — a cseh hatóságok 1919 márciusában Theresienstadtba internálták. Onnan a Magyar Tanácsköztársaság bukása után szabadult, és több magyar családdal együtt kiutasították Csehszlovákiából. Előbb vagonlakó menekültek voltunk, majd Esztergomtáborban egy barakk-épületben telepedtünk meg. Apám Theresienstadtból ismerte Bauer József igazgatót, és így a közelünkben éppen akkor megnyíló intézeti iskola részünkre a legtermészetesebb tanulási lehetőségként kínálkozott. Esztergomtáborban az intézet részére rendelkezésre álltak az első világháború egyik legnagyobb fogolytáborának barakk- és kaszárnya-épületei: ezek egyrészét a hadügyminisztérium az igazságügynek engedte át. Az intézet központi épületéül az egykori fogolytábor szálláshelyét választották. Itt lakott az igazgató, ebben volt az apácák lakosztálya, a betegszoba, a 6—8 éves gyerekek hálóhelyei és a nőtlen nevelők lakószobái. Az intézet műhelyeit és a nagyobb fiúk hálószobáit a mintegy hat régi kaszárnya-épületbe telepítették. A nagyobb fiúk hálótermei mintegy 50 méter hosszú, tíz méter széles hodályok voltak, téglapadozattal és menynyezet nélkül, vagyis a lakótér a padlással egy teret alkotott. (Ma tankgarázsok vannak itt.) A termek közepén két-három kályha állott, a lakótéren átnyúló téglakéményhez csatlakoztatva. A családos főnevelők három külön épített két-két lakásos tiszti épületben laktak. Ezenkívül az intézethez tartozott még egy gazdasági udvar istállókkal és néhány cselédlakással. Az intézet 1922-ben már vagy 5—600 fiúnövendéket számlált. Megalakulása után az igazságügyi minisztérium sok, a háborúban család nélkül maradt fiút utalt az intézetbe. Voltak olyanok is, akiket szülei különféle okokból — csekély tartási díj ellenében — ide helyeztették el. Ezek ápoltságukra és ruházkodásukra nézve el is különültek az állami gondozottaktól, akiknek öltözete messziről felismerhető csíkos intézeti ruha volt, hasonló anyagból készült bocskai sapkával. 156-