Esztergom Évlapjai 1981
Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.
hogy az esztergomi vitézi szék és a Katolikus Diákszövetség szinte egyidejűleg hozott határozatot egy Esztergomban 1938-ban felállítandó Balassaszobor elkészítéséről. A határozatot — bár jórészt más okokból, de támogatta a Balassa Társaság is, ezer pengőt ajánlva fel a költségekre. Ezzel egyidejűleg kinyilvánította azt a szándékát is, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordít Balassa Bálint esztergomi kultuszának ápolására. Ennek jegyében határozták el az 1937-ben tartott közgyűlésen, hogy Balassa emlékét idéző ezüstserleget készítenek, s évente egy alkalommal olyan vacsorát rendeznek a költő tiszteletére, amelyen felkért országos tekintélyű kutató tart újabb eredményeit is felvonultató megemlékezést. A közgyűlésen újjáválasztották a Társaság tisztikarát, s meghatározták a Szent István év előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos további feladatokat is. Ez utóbbira már csak azért is szükség volt, mert Lepold Antal és Einczinger Ferenc révén a társaság képviselve volt a nevezetes ünnepségek országos előkészítő bizottságaiban is. A nevezetes esztendő közeledtével a szaporodó helyi feladatokból emléktáblák, szobrok, domborművek elhelyezésével, diákok idegenvezetővé történő kiképzésével vették ki részüket a Társaság tagjai. Lázas tevékenység folyt a Várhegyen, az ásatások időbeni befejezését biztosítandó, s ugyancsak gőzerővel folyt az egyéb programok előkészítése is. A munka ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1938 februárjában még nem volt elfogadott alkotója annak a Balassa-szobornak, melynek avatását augusztusra tervezték. A feladat megoldása érdekében szoborbizottságot hoztak létre, melynek elnöke Lepold Antal, tagjai pedig Haász Aladár VKM államtitkár, Gerevich Tibor egyetemi tanár és Glatz Gyula polgármester voltak. E bizottság elvetette a korábban kiirt pályázat alapján helyi alkotóktól beérkezett műveket, s minisztériumi hatáskörben meghívásos pályázatot írt ki Buza Barna, Csúcs Ferenc és Dózsa Farkas András részére. A művészek március 28-án a Bibliotékában állították ki elkészült terveiket. Közülük a zsűri Dózsa Farkas András alkotását fogadta el. A döntés nyomán azonnal megindultak a kivitelezés munkálatai, s ennek eredményeképpen a tervezett időpontban augusztus 14-én, nagyszabású ünnepség keretében sor kerülhetett a költő első köztéri szobrának felavatására. A nagy feladatok sora ezzel természetesen nem ért véget. Megvalósult a régi terv is: szabadtéri előadást tartottak „Szent István trónralépése" címmel a Bazilikánál. A darab, melynek szövegét Városi István, zenéjét pedig Paczolay Imre szerezte — mindketten a Balassa Társaság tagjai voltak — inkább csak alkalmi voltánál fogva érdemel említést. A nagy tömegjelenetekkel tarkított mű azt a történelmi pillanatot örökítette meg, amikor Géza fejedelem halála előtt Esztei^om várában összecsaptak az Ajtony vezér képviselte pogány eszmék a Léi vezér képviselte — nyugati műveltséget magába foglaló — keresztény eszmékkel. Géza halálhírére Ajtony és tábora Mihályt, a fejedelem rokonát kiáltotta ki utódnak. A Léi vezette vitézek azonban trónra s győzelemre segítették a keresztségben István nevet nyert Vajkot, Géza fejedelem fiát, aki magyar vitézeivel s az Asztrik apát vezette szerzetesekkel úrrá lett az anarchián, máig tartó megbecsülést szerezve magának s népének. 1 3 (E) 1926-
