Esztergom Évlapjai 1979

Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára

1933-ban megjelent a német minta után gyártott PEK-6 csúcseszterga. Ez a típus már nagyobb gyártási pontosságot követelt, prof. Schlesinger vizsgálati előírásait a gyárban már alkalmazták. Az esztergákat különböző változatokban viszonylag nagy mennyiségben gyártottak. Néhány példány több évtizedig megfelelő pontossággal dolgozott saját gyárunkban is. Ezekben az években már tekintélyes választékban készültek a szerszámgépek: így fűrészgépeket, harántgyalugépeket, fúrógépeket, esztergapadokat és szerszámgép tartozékokat gyártottak. A gyár dolgozóinak létszáma és termelése évről-évre nőtt. A bérelt Duna-parti „Törzsgyár" szűknek bizonyult, további fejlesztésre volt szükség. Ezért 1936-ban megvásárolták a gyár jelenlegi telephelyét, az akkori Táti úton, ma Ságvári Endre út 28. sz. alatti területet, amelyen egy csődbe kerüTt Asztalosáru és Bútorgyár néhány épülete állt. A fejlődés területi korlátai megszűntek. Az új, mai gyártelep megszerzés azonban az elképzelhetőnél sokkal bonyolultabb volt. Egykorú dokumentumok szerint a gyárvezetésen belül is súlyos ellentétek jelentkeztek, a vezetés egy része félt a hitelektől. Ugyanakkor a város vezetősége, bár elismerte a gyár igyekezetét, ezen túlmenően azonban a gyár terjeszkedését nem nézte jó szemmel. Pl.: többször zaklatta — írd és mondd — a város „úri jog" címén kivetett díjainak peres eljárással való behajtása ügyében. Végül is a gépgyártás áttelepítése 1937-ben megkezdődött. Ezzel az esztergomi gépipar új szakasza, a fejlődés döntő fordulata kezdődött el. Az esztergomi gépgyártás első „törzsgyári" szakaszának eredményei, tapasztalatai a következők: — Esztergom legjelentősebb ipari üzeme lett, 1937-ben 140—150 fővel dolgozott. Jelentősége kettős: egyrészt - a klasszikus ipart, a gépipart honosította meg a városban magas technikai színvonalon, a gyár hatása messze túlnőtt városi jelentőségén; másrészt a két világháború között megszűnt, tönkrement több helyi ipari vállalkozást pótolt. A főleg közigazgatási jellegű kispolgári városban a gazdasági élet stagnált, a mezőgazdaság területi és mennyiségi korlátok között nem volt képes a lakosság foglalkoztatására. Ezért az új, növekvő gépgyár a város életében életbevágóan szükséges volt. Jelentőségét mutatja, hogy 1937-ben a többi esztergomi ipari üzemben összesen csak kb. 110 dolgozót foglalkoztattak. — A gyár életében nagy szerepet töltött be a vezérképviseleti tevékenység. Osztrák, német, svájci, angol cégek akkoriban korszerű eszterga és véső, csiszoló és más gépeinek képviselete állandó, közvetlen kapcsolatot biztosított a legfejlettebb európai szerszámgépgyárakkal Ennek a saját gépgyártásra gyakorolt hatása mindig is nagy volt. — Korábban említettük, hogy a gyár fejlesztésének általános módszere volt az öreg, esetleg kiselejtezett gépek vásárlása, felújítása és üzembehelyezése. E módszer révén a gyárban kialakult egy olyan műszáki — szakmunkás réteg, amely egyre nagyobb ismeretekre és tapasztalatokra tett szert a szerszámgépek javítása és gyártása terén. Az elmonQ7 7 Esztergom Évlapjai