Esztergom Évlapjai 1979

Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára

Baják István: 60 ÉVES A SZIM ESZTERGOMI MARÓGÉPGYÁRA Esztergom századunk első negyedében Esztergom jelentősebb ipari üzemei közül a Marógépgyár a legrégibb, 1979-ben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az eltelt hat évtized a fejlődésért, mindig a korszerűbb gépek gyártásáért folytatott szakadatlan munka története. A gyárat nemcsak országhatárainkon belül ismerik jól, termékei Európa szinte minden országába eljutottak, sőt minden világrészben hirdetik a magyar dolgozók munkáját, jó hírét keltik Esztergomnak. Mielőtt a gyár szorosan vett történetét megismernénk, célszerű felvázolni azokat a gazdasági és társadalmi viszonyokat, amelyek századunk első negyedében jellemezték a várost, ahol később a hazai szerszámgépgyártás egyik legjelentősebb ipari üzeme kialakult és fejlődött. Szükséges ez, mert az előzményekkel összevetve lehet megfelelően értékelni az utóbbi évtizedek hatalmas, nagy jelentőségű változásait. Esztergomban a céhrendszer 1872-ben megszűnt. A kézműves kisiparos réteg jelentősége növekedett ugyan, de jelentősebb ipari vállalkozás nem jött létre, országos fontosságú ipar nem alakult ki még a századfordulóra sem. A fejlődést akadályozta a Budapest-Esztergom vasútvonal késői, 1883-ban kezdődött építése, különben ez is csak szárnyvonal lett, Esztergom végállomással. A város az országos főútvonalaktól messze esett. Az érseki székváros gazdaság-, sőt társadalompolitikája is konzervatív volt, az iparosítást inkább akadályozták, mint segítették. A városi polgárság és gazdálkodók sem kívánták az ipart, mert féltették az olcsó munkaerőt. Esztergom a rohamosan fejlődő Budapest árnyékában, a fellendülő dorogi iparvidék szomszédságában végül is gyáripar nélkül maradt, a termelőerők fejlődése megrekedt. Esztergom a század elején, a kulturált, de csendes, főleg közigazgatási és egyházi központ jellegű, gazdaságában pedig őstermelő kisvárosok körébe tartozott. Az I. világháború befejezése Esztergomot határvárossá tette, megszakadt a kapcsolat a Duna bal-partjával. Megyeszékhely maradt ugyan, de földrajzi fekvése még ennek a funkciónak sem kedvezett. A sivárnak ígérkező jövőt csak az iparosítás meggyorsítása szelídíthette volna meg, bonyolult kölcsönhatások, változó társadalmi viszonyok és érdekek ütközéseiben csak évtizedek múltán, 1945 után bontakozott ki a teljes megoldás: Esztergom iparosítása. Ilyen sokszínű, inkább konzer91