Esztergom Évlapjai 1979
Bárdos István: Az esztergomi és a tata-tóvárosi szabadegyetemek története 1922—1934-ig
a tartalmi vonulat az évek során a hindu miszticizmus ismertetésén át a spiritizmussal foglalkozó előadásokig ívelt. 1922 novemberétől 1925 decemberéig terjedő időszakban a szabadegyetemen 61 előadó működött közre 66 kollégiumban 281 órát tartva. Ennek alapján helytállónak kell tekintenünk Obermüller Ferenc következő megállapítását: „... a fővároson kívül ilyen szervezett tudományos, ismeretterjesztő tanfolyam hazánk egyetlen városában sem működik." 1 5 A következő év őszén a vonzó előadások mellé budapesti színházlátogatást is szerveztek. A siker nyomán a következő években a színházlátogatások mellett tárlat és üzemlátogatásokra is sor került. A művelődéspolitika országos irányainak változása jól érzékelhető az előadások 1. számú mellékletben közölt részletes tematikájában. Ahogyan országosan, úgy helyben is — a gazdasági válság fokozódó szorításával egyidejűleg — erkölcs. Ugyanakkor mindig magas színvonalon jelen maradt a természettudományos ismereteket terjesztő kollégiumok sora is. Az is megállapítható, hogy 1928-tól kezdődően a korábbinál többet foglalkoztak agörög mitológiával és művészettel. Ezzel egyidejűleg feltűntek a társadalmi problémákra adott különböző válaszok között a fasiszta megoldásokat népszerűsítő előadások is. Az egész tematika irányultsága és változása tehát jól érzékelhetően követi azt a vonulatot, amely Klebersberg neonacionalizmusától Kornis kultúrerkölcs-koncepciójáig és a bethleni konszolidációtól a gömbösi erőteljesebb fasizálódásig ivei. A szabadegyetem több éves egyenletes színvonalon végzett munkájára 1929-ben sikerült ráirányítani országosan is a népművelők figyelmét. Hankis János Iskolán kívüli népművelés c. lapja — méltatva az addig elért eredményeket — elismerő hangon nyilatkozott a tematikáról, a stúdiumok egymásraépüléséről, a tanulmányi kirándulásokról és a szemléltetés változatos formáinak tudatos alkalmazásáról. 1 6 Az 1929—30-as évadban megtört Esztergom egyeduralma a szabadegyetemek rendezésében. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) tatai szervezete a Kultuszminisztérium támogatásával és a Vármegyei Népművelési Bizottság titkárának irányításával nagy közönségérdeklődést kiváltó szabadegyetemi sorozatot indított. A tatai szabadegyetem — amennyire ez a 2. sz. mellékletben közreadott hiányosan rekonstruálható adatokból megítélhető — néhány évi működése alatt nem tudott olyan átgondolt programot maga elé tűzni és megvalósítani, mint az akkor már jelentős hagyományokkal rendelkező esztergomi. Az előadások tematikája Wiesenbacher József személyes közreműködéséből és a rendező MANSZ sajátosságaiból fakadóan lényegében azonos volt a korszakban más, hasonló településeken folytatott népművelési előadássorozatokéval. Egyetlen felfedezhető sajátossága talán annyi, hogy több alkalommal is visszatért a társadalom és a nő kapcsolatának problémáira. 1 7 A tatai szabadegyetemi sorozatok egyik legkiemelkedőbb programja Öveges József kegyesrendi tanár előadása volt, melyről a sajtó a következőképpen emlékezett meg: „...mint kiváló előadó mutatkozott be a szabadegyetemen és az anyagok oszthatóságáról, az atomelméletről tartott 71
