Esztergom Évlapjai 1979

Bárdos István: Az esztergomi és a tata-tóvárosi szabadegyetemek története 1922—1934-ig

Az iskolán kívüli népművelési bizottság ügyeinek gyakorlati irányítását végző titkár székhelye a vármegyék egyesítését követően Tatára került. Magát a tisztséget pedig 1923-tól kezdődően Wiesenbacher József töltötte be az egész korszakon át. A vármegyei irányítás megszervezésével párhuzamosan sor került a helyi szervek létrehozására is. Esztergom városa — szervezeti szabályzatának megfelelően — „közművelődésügyi és tanügyi bizottságot" hozott létre, melynek elnöke a mindenkori polgármester, jegyzője pedig a tanácsjegyző, aki egyidejűleg az apparátuson belül a közművelődési ügyek előadója is volt. Választott tagjainak száma 12 fő, akik közül 8-nak főiskolai végzettséggel, vagy a tanügy terén szerzett érdemekkel kellett bírnia.

9 A városi népművelési munka irányításának sajátos vonásai közé tartozott, hogy míg mindenütt máshol helyi iskolán kívüli népművelési bizottságok működtek, Esztergomban ilyent még formálisan sem hoztak létre. Ez minden bizonnyal a város ama művelődésügyi sajátosságának következménye, hogy falai között ezidőtájt közművelődés, népművelés csak a rendkívül nagy autonómiával — de erőteljes egyházi irányítással — működő egyesületek, társulatok keretében, vagy azokhoz kapcsolódóan volt elképzelhető. Ezeknek az egyesületeknek a száma meghaladta a 40-et. A nagy szám, az állandó rivalizálás az igazi összefogást sohasem tette lehetővé. Ennek ellenére irányításukban jelentős szerepet töltött be a 19 legjelentősebb egyesület önkéntes összefogása nyomán dr. Lepold Antal prelátus kanonok vezetésével 1921-ben létrehozott esztergomi Egyesületek Szent István Szövetsége, amely később a 20-as évek végén beolvadt az országosan hasonló feladatkörrel bíró Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) helyi csoportjába.

1

0 Az igazi, hatékony összehangolást azonban az egyesületi autonómia vélt védelmében többnyire maguk a résztvevők akadályozták meg. Ebben a helyzetben a vármegyei népművelési titkár más településeken alkalmazott gyakorlatától eltérően csak arra vállalkozhatott, hogy az egyesületek kezdeményezéseit a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa. Az irányítás nehézségeit mindezeken túl anyagi gondok is tetézték. Esztergom város Tanácsa ugyanis népművelési célokra az ország és a megye más településeihez képest csak viszonylag csekély összeget, — évi 600 pengőt, (majd 1932 után ennek is csak a felét) — tervezett és fizetett be a vármegye Népművelési Alapjába. Ugyanebben az időszakban ebből az alapból 1400 pengőt fordítottak Esztergom iskolán kívüli népművelésének támogatására, pedig egy rendelet értelmében különböző mutatószámok alapján a város költségvetésében 1981 pengőt kellett volna erre a célra előirányozni.

1

1 Ilyen körülmények között egyre nehezebben — és többnyire csak más települések rovására — tudta Wiesenbacher József az egyre fokozódó népművelési tevékenység anyagi támogatását biztosítani. A Szabad Egyetem létrejötte, programja Az előbbiekben már elemzett szabadoktatási korszak és a hozzákapcsolódó nagy hatásfokú népfőiskolai tevékenység városon belüli hanyat69