Esztergom Évlapjai 1979

Pifkó Péter — Zachar Anna: Egy eltűnt színlap nyomában

Pifkó Péter — Zachar Anna: EGY ELTŰNT SZÍNLAP NYOMÁBAN A nemzeti kérdés és a magyar nyelv ügye a XIX. század első évti­zedeiben egyre inkább összefonódott. Mind többen látták be az anya­nyelvű színjátszás nyelv- és eszmeformáló szerepét. 1815-től a második állandó magyar színtársulat felbomlásától már csak alkalmanként for­dultak meg magyar színészek a fővárosban. Az ébredező magyarnyelvű színjátszás ekkor még nem tudott méltó vetélytársa lenni a virágzó né­met színészetnek. így a magyar múzsa 1833-ig jelentősebb pártfogásra csak a vidéki városokban és falvakban talált. Az 1815-től egyre szaporodó társulatok rendszeresen jöttek hosszabb­rövidebb időre városunkba. Szereplésükről többnyire levéltári források vallanak. E korai időből a Hetényi József által vezetett társaság 1822. évi előadásairól maradt fenn két színlap. 1 Esztergom színháztörténetének har­madik ismert színlapjáról id. Szinnyei Józsefnek a komáromi színészetről írott munkájában olvashatunk. Ebben ír Fülöp János társulatának komá­romi szerepléséről. A beszámolóból megtudtuk azt is, hogy a társaság Nyitra és Érsekújvár után Esztergomba is eljutott. Itt Rudnay Sándor kardinálissá avatásának alkalmából játszottak, kihasználva a polgárok és az idesereglő vendégek adakozó kedvét. Szinnyei írása szerint erről egy kelet nélküli színlapról értesülhetünk. 2 Ez a színlap azonban az idők során elveszett az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményéből. Egyik példá­nyát azonban sikerült meglelnünk Majer István kanonok gyűjteményében. 3 így részletesen tanulmányozhatjuk a Szinnyei által említett nyomtatványt. Dátum ezen sincsen, de levéltári forrásokból tudjuk, hogy Rudnayt 1829. január 9-én iktatták be. Tehát minden bizonnyal a színészek ezen a napon tartották előadásukat. 4 A megtalált színlap legnagyobb értékét maga a kora adja. Minden olyan színlapnak örülnünk kell, amely színészetünk legkorábbi időszaká­ból származik, mint ez a húszas évek végéről. Érdekes továbbá a játszó személyek miatt. Fülöp János igazgató és neje Fügedi Zsuzsanna az úttö­rőszinészek közé tartoztak. A színjátszók között azonban más nevezetessé­gekről is olvashatunk. Az Anikó név Hivatal Anikót, a későbbi id. Lendvay Mártonnét rejti, aki a Nemzeti Színház kiváló tragikája volt. Esztergomi szereplése idején, alig tizenöt évesen (szül..: 1814. II. 8.) aratta első sikereit. A Földi néven fellépő színész a XIX. század jeles tárcaírója, humoristája Frankenburg Adolf, akit éppen a feltűnően szép Hivatal Anikó vonzott, ha rövid időre is a vándorszínészek közé. Diákként szeretett bele a fiatal színésznőbe, s iskoláit elhagyva Komáromban csatlakozott Fülöp társula­tához. Frankenburg erről Őszinte vallomások című naplójában részletesen, de kevés nosztalgiával ír. 5 Érdemes hát ez az egy színlap arra, hogy vallatóra fogva, más forrá­sokkal kiegészítve újra nyilvánosság elé kerüljön, s ha szerényen is, de fol­tozgassa Nemzeti Színház előtti színészetünk történetének szakadozott kö­pönyegét. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom